AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

 

A gyermek és adottságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A gyermek Istennek való odaszánásakor tett fogadalom megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a keresztény közoktatási intézmény.

Iskolánk keresztény közösség, mely olyan hitvalló pedagógusokat feltételez, akik hivatásukat Istentől kapott küldetésnek tekintik. Életpéldájukkal, minden megnyilvánulásukkal kereszténnyé, krisztusi emberré kívánják nevelni tanítványaikat, akik

O életének zsinórmértéke a Szentírás,

O tudják, hogy Isten választotta ki őket, s ha Tőle kérnek segítséget, a Szellem alkalmasakká teszi őket feladataik elvégzésére,

O tudják, hogy Kiben és miért hisznek, képesek önállóan, logikusan gondolkodni, cselekedni,

O törekednek önmaguk és környezetük megismerésére, megóvására; jellemük, erkölcsi ítélőképességük és ízlésük fejlesztésével a jó és a rossz, az igaz és a hamis, a szép és a rút egyre biztosabb megkülönböztetésére, a valódi értékek felismerésére és tiszteletére,

O a különböző tudományterületeken és művészetekben alapos ismeretek és készségek megszerzésére,

O testi- lelki- szellemi harmóniában történő életvitelre,

O embertársaik segítésére,

O a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismeretek, élmények, tapasztalatok megszerzésére,

O felelős helytállásra.

 

2.1. Az iskola küldetése, nevelési céljai és feladatai

 

2.1.1. Az iskolánk által elfogadott és kitűzött nevelési feladat

 

Iskolánkban szorgalmazzuk a tanulók családjainak együttműködésével az emberi és keresztény értékek elsajátítását, figyelve a nyílt és kiegyensúlyozott személyiség kibontakoztatására.

Igyekszünk kibontakoztatni bennük a közösségteremtő erőt az emberek és az események megértésének kialakításával a lemondás és az önzetlen segítségadás alkalmaival és feltárni az egyén és a közösség egymásra utaltságát.

Előmozdítjuk a gyülekezeti közösségekkel való kapcsolatot, fontosnak tartjuk a vallási ünnepeinken való részvételt, és azok méltó megünneplését.

Az intézményünkben folyó oktatás rendszerességével és következetességével a személyes és társadalmi szintű kötelességtudat és áldozatvállalás mintáját állítja növendékei elé, de legfőképpen célunk megteremteni bennük az Istentől kapott jogaik és kötelességeik egyensúlyát.

 

Fontosnak tartjuk megismertetni növendékeinket a Biblia igazságaival és az egyháztörténet máig érvényes tanulságaival, miközben a hiteles krisztuskövetés vonzó személyes példáját állítjuk tanulóink elé nevelőink által. Iskolánk hitéletének közösségi alkalmai révén a gyülekezeti életben való felelős részvételre indítja a gyermekeket, segítve életkoruknak megfelelően a hit kibontakozását, az istentiszteleti és más hitéleti alkalmak megszerettetését, és ezáltal az Istennel való mélyebb kapcsolat kialakulását.

A keresztény iskola sajátos küldetésének megfelelően biztosítani kívánjuk a tanulók szilárd és kiegyensúlyozott hitbeli ismeretekhez jutását a rendszeres és módszeres Bibliai oktatásban. Célunk, hogy a gyerekek igazi keresztény hittel rendelkezzenek, szeressék Istent és a Bibliát, a remény állandóan jelen legyen munkájukban. Fontos, hogy érezzék napi cselekedeteik során Isten mindenható gondviselő szeretetét.

Iskolánkban megteremtjük a tanítás előtti és utáni imádság, a napi áhitatok valamint a többi hitéleti alkalom lehetőségét (evangelizációk, csendesnapok, bibliaórák stb.)

 

Céljaink között nagy fontossággal bír növendékeinkben felkelteni a tudásvágyat és megalapozni a magas szintű önművelés igényét, valamint a tudományok segítségével rávezetni őket a teremtett világ megismerésének és megőrzésének fontosságára.

Lényeges számunkra, hogy felfedezzék, mi Isten terve a saját életükre és megértsék azt.

 

Olyan tanítási módszereket alkalmazunk, amelyek hozzásegítik tanulóinkat az életkori sajátosságaiknak megfelelő önálló gondolkodáshoz, tanuláshoz és kritikai képességeik kifejlesztéséhez, és amelyek segítségével - figyelemmel az egyes tanulók képességeire- az általunk közvetített tananyagot a diákok el tudják sajátítani az alkalmazási készség szintjén.

Külön gondot fordítunk a tervszerű, rendszeres tehetséggondozásra; célunk, hogy a gyerekek megbízhatóvá váljanak, szorgalommal, önfegyelemmel, tisztességgel rendelkezzenek. A reál és humán tudás átadásával szeretnénk kifejleszteni bennük a józan, kritikus és önálló gondolkodás és a felelős cselekvés képességét. Szorgalmazzuk a társadalmi és gazdasági élet törvényeinek fokozatos megismertetését a társadalom különböző rétegeinek hiteles bemutatásával.

 

Tanulóinkkal megismertetjük az önálló tanulás és az önképzés hatékony módszereit, és törekszünk a diákok kreatív, az igazságok felfedezésére irányuló képességeinek kibontakoztatására.

 

Tevékenységünk minden szintjén a szeretet és összetartozás légkörének megtartásán fáradozunk az iskolában, előttünk példaként a legnagyobb tanító, KRISZTUS áll!

 

A fenti célok elérése érdekében a Kharisz Keresztény Általános Iskolának az a feladata, hogy imával, igényes nevelő- oktató munkával, a keresztény közösség nevelőerejének, a fejlett tudományos és technikai eszközöknek, valamint a családokkal kiépített gyümölcsöző kapcsolatoknak a felhasználásával a lehető legtöbbet tegye meg azért, hogy minden növendéke fel tudja mutatni azokat a képességeit, amelyeket csak ő maga kapott a Teremtőjétől.

 

 

2.1.2. Pedagógiai alapelvek

 

Célunk:

 

O az általános tankötelezettségnek eleget tenni

O minden tanuló korszerű ismereteket, továbbépíthető alapműveltséget kapjon (az alapozás kiemelt feladata a jártasságok, képességek, készségek kifejlesztése)

O a kognitív ismeretanyag megértése és alkalmazása, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása

O hatékony tanulási módszerek kialakítása, a munkamemória kapacitásának növelése, az ismeret előhívásának gyorsítása

O szülőföldünk, hazánk kultúrájának, történelmi emlékeink megismerése, megőrzése, tiszteletben tartása.

O az európai és nemzetközi törekvések ismerete, más népekkel szembeni tolerancia

O a Föld globális problémáinak (pl. környezetszennyezés) megértése

O a különféle kommunikációs csatornákon nyert információk (verbális, vizuális, audio-vizuális, informatikus) értelmezése, feldolgozása.

 

 

 

 

 

 

Iskolánk céltudatosan kívánja kialakítani a keresztény világnézetet, mélyíteni, gyakorolni, átélni a keresztény hitünket. A keresztény iskola kapcsolatot kell, hogy teremtsen az Istentől ajándékba kapott hit és a műveltség, valamint a hit és az élet között, és szülői segítséggel kifejlesztenie a keresztény emberre jellemző erkölcsiséget, a keresztény közösségi magatartást, a keresztény értékek közvetítésével és betartásával.

 

Emellett célul tűztük ki azt is, hogy

 

O testileg, szellemileg egészséges, edzett nemzedéket neveljünk

O megismertessük és megszerettessük a tanulókkal a rendszeres testedzés formáit

O felvilágosítsuk őket az egészséges táplálkozás szabályairól

O óvjuk őket a káros szenvedélyek veszélyeitől (alkohol, drog, dohányzás, játékautomaták, tv, szerencsejátékok stb.)

O felvilágosítsuk őket a felelősségteljes emberi életvitel kialakításáról a keresztény erkölcsi elvek alapján

O alapvető ismereteket adjunk a betegségek megelőzéséről és gyógyításáról, az elsősegélynyújtásról

O oktassuk a balesetvédelem és tűzmegelőzés alapvető szabályait

O a testápolás és a tisztálkodás szükséges és egészséges módjára neveljünk

O megismertessük az emberi környezet esztétikumának kialakítását a lakásban, az iskolában, közvetlen környezetünkben

O szabatos fogalmazásra, szépírásra, igényes és gondos munkára neveljünk

O holmijaik gondozására, rendben tartására és megbecsülésére neveljük a diákjainkat

O a természet és a környezet megbecsülésére és védelmére tanítsuk diákjainkat

O ízléses és egyszerű öltözködésre, és gondozott, ápolt megjelenésre neveljük őket

O az egészséges életmód, egészségvédelem technikájának elsajátítására oktassunk

O a környezetvédelem lehetőségeinek ismeretét és gyakorlását tanítsuk.

 

A fentiekben megfogalmazott iskolai pedagógiai elvek a helyi sajátosságok mellett lefedik a NAT közös követelményeit, és illeszkednek az iskola alapvető céljaihoz és funkcióihoz.

 

Az iskola bibliai/keresztény szellemiségének megvalósítása az egész iskolai életünket áthatja, tantárgyakra vonatkozás nélkül is.

 

2.1.3. Az iskola legfontosabb funkciói:

 

Kiemelkedő helyet foglal el pedagógiai munkánkban:

 

O A tanulás tanítása

O a képességfejlesztés

O a tanuláshoz való viszony formálása

O személyiségfejlesztés, személyiségépítés

O hatékony tanulási szokások kialakítása

 

Az iskola alapvetőbb funkciói a következők:

 

Az alapkészségek (olvasás, írás, számolás) elsajátítása

 

A tanulók az 1-4 évfolyam életkori szakaszában találkoznak először tudományos igényű ismeretekkel, a legfontosabb magatartási és viselkedési normákkal, értékekkel. Információt szereznek szűkebb és tágabb környezetükről, elemi összefüggésekkel ismerkednek, megtanulják megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől.

Ennek megfelelően alapvető feladat az összefüggések felismertetése, a lényegkiemelés technikájának készségszintre történő emelése.

 

Az indulási hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása

 

Igény szerint előkészítő évfolyamot indítunk hatodik életévüket betöltött, illetve legkésőbb adott év december 31-éig betöltő gyermekeknek. Célunk az iskolaérettség kérdésében bizonytalan szülők gyermekeinek fejlesztése, tanulmányaik eredményes teljesítésének elősegítése.

 

A tanulók manipulatív gondolkodásának megfelelően, a tapasztalati ismeretszerzés időszakában főként a tevékenységközpontú tanítási stratégia segíti a meghatározott célok elérését.

Az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében elsősorban a tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett szükséges az olvasási- számolási nehézségek (dyslexia, dysgráfia, dyscalculia) gyors felismerése és preventív kezelése.

 

Értékközvetítés

 

A keresztény iskola kiemelt pedagógiai törekvése az alapvető vallási, erkölcsi és etikai értékek közvetítése.

A nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek megismertetése horizontálisan és vertikálisan egyaránt átszövi iskolánk cél-, feladat- és követelményrendszerét. A tolerancia és kölcsönös tisztelet fejlesztése és kialakítása megkívánja, hogy túllépjünk egyes tantárgyak keretein. Az iskolai élet megtanítja a tanulók számára a konfliktusok hatékony kezelését.

Iskolai szinten is fontos feladat az ön- és Isten-tudatos, jogait és kötelességeit ismerő és érvényesítő állampolgár nevelése.

 

A problémamegoldó gondolkodás kialakítása

 

Az iskolához és a tanulókhoz érkező nagy mennyiségű információ értelmezése és feldolgozása az iskola számára az adatok minőségi szűrését is jelenti.

Ennek érdekében szükséges a problémamegoldó (értelmes, kreatív, kritikai) gondolkodás fejlesztése, a tehetségek felismerése és gondozása (személyiségfejlesztés). Így a tanulók nem egymástól elszigetelt, tantárgyakban elkülönített ismeretekben, hanem szélesebb és átfogó kognitív rendszerben gondolkodnak.

 

Egészséges életmódra, családi életre nevelés

lsd. Egészségnevelési program

 

Környezeti (környezetvédelmi) nevelés

lsd. Környezeti nevelési program

 

Pályaorientáció

 

Célunk olyan szilárd alap megteremtése és szilárd ismeretekkel rendelkező tanulók képzése, akik az iskolai tanulmányok elvégzése után képessé válnak magasabb rendű összefüggések megismerésére és megértésére. Továbbá az egész életüket átszövő folyamatos önképzésre, szakképzésre, megszerzett jártasságok gyakorlati megvalósítására.

 

Szociális ellátások biztosítása

 

Az iskola által megfogalmazott célok (az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása) a szociális ellátások iskolai szintjének kialakítását kívánják meg.

Alapvető feladat a szülők igényeinek megfelelően az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodva az egész napos ellátások (napközi, étkezés) biztosítása.

 

 

Intézményünk tevékenységében fejlesztjük:

 

O Istenbe vetett hitüket, keresztény világnézetüket

O Pozitív érzelmeiket, mely belső harmóniát, békességet teremt

O Szocializáló képességüket

O Gondolkodásukat, hogy értelmesek, kritikusak, kreatívak legyenek

O Kommunikációs, manuális képességeiket

O Folyamatos igényüket a tanulásra

O Döntési készségüket

O Érdeklődésüket, mások, a világ dolgai iránt

O Akaraterejüket, teherbíró képességüket

O Egészséges életmódra való törekvésüket.

 

2.1.4. Iskolánk által képviselt értékek

 

Mi, az iskolában tanító pedagógusok arra vállalkozunk, hogy nevelő munkánkkal az Evangélium tanításában kifejezett értékeket diákjaink egész életében meghatározó elvekké alakítsuk.

 

Ezek az értékek:

 

O Az ember Istentől kapott rendeltetésének tudata

O Az egyén fizikai és értelmi képességeinek fejlesztése annak érdekében, hogy rendeltetését betöltse,

O Az ember közösségi életét szabályozó erkölcsi értékek megvalósítására igazságosság,

O Az evangéliumi normák által szabályozott emberi szabadság védelme és megtartása,

O Az emberek és a népek közti kapcsolatban a szolidaritás és a béke szolgálata,

O Helyes magatartási és viselkedési szokások.

 

2.2. Az oktatómunka feladatai, eszközei, eljárásai

 

Az előbbiekben megfogalmazott célok teljesítése, megközelítése érdekében az intézmény megfelelő feltételeket biztosít.

 

Az intézmény az oktatómunkával kapcsolatos feladatokat, eszközöket, eljárásokat a tanári, tanulói munkával kapcsolatos követelmények formájában fogalmazza meg.

 

2.2.1. Követelmények a tanári munkával kapcsolatban

 

O Színvonaltartás (alkalmazkodva az életkori sajátosságokhoz) – e fogalom körébe egyaránt beletartozik a tudományos- szakmai ismeretek friss eredményeinek felhasználása, a kommunikáció szintje, a követelmények érvényesítése.

O Életszerűség (kísérletezés, természetközeliség, irodalmi orientáció, a tanultak alkalmaztatása, az iskolán és tanórán kívüli ismeretek bekapcsolása a feldolgozásba stb.)

O A diákok tanulási, továbbtanulási szándékainak, ambícióinak ösztönzése, differenciált értékeléssel való fejlesztése, érdeklődőknek külön feladatok kijelölése

O A tanári munka együttes megtervezése a tanulókkal

O A tanórai, tantervi követelmények ismertetése a tanulókkal, sőt szüleikkel is, az értékelés, osztályozás rendszeressége, nyilvánossága, indoklása

O Az osztályzatok, dolgozatok számát, a dolgozatok javítási határidőit, dolgozatírási tilalmakat a helyi tantervben „A tanulók értékelésének és minősítésének formái” címszó alatt rögzítettük.

O Az osztályozással kapcsolatos egyéb előírások: az osztályzat elsősorban pedagógiai eszköz, visszajelzés; funkciója a teljesítmény objektív mérése, a tanulói munka motiválása. Az írásos és szóbeli formák között egyensúlyt kell tartani.

O A tanulandó részek pontos kijelölése órák végén, összefoglalások alkalmából

O Átfogó ellenőrzések, dolgozatírások előtt koordináció az osztályfőnökkel valamint az osztályban tanító többi nevelővel

O A félévi és év végi osztályozás nyilvánossága, lehetőség nyújtása a tanulóknak javításra, korrigálásra

O A tanulók bevonása a tanórai munkába

O Ütemes haladás, megfelelő adagokban feladott tanulnivaló, érdekes, figyelemfelkeltő magyarázat, intenzív tanórai munka, pontos órakezdés és befejezés

O Súlypontozás és differenciálás (az értékelésben is)

O A tanórai munkában az életkori sajátosságok figyelembevételével memóriafejlesztés, problémásítás, a tanulók kérdezési és vitakultúrájának, nyelvi készségeinek kimunkálása, fejlesztése

O Módszertani szabadság, változatosság, kultúrált tanári kérdezési technika

O Csoportmunka esetén rendszeres kapcsolattartás a párhuzamos csoportot tanító nevelővel, segítség nyújtása a lemaradóknak, szükség esetén tanórán kívül is

O Megfelelő időkeret biztosítása gyakorlásra, ismétlésre

O Az osztályzatok, minősítések rendszeres rögzítése a haladási naplókban

O Az osztályfőnöki, szaktanári törekvéseknek arra kell irányulni, hogy kialakuljon a tanulók ésszerű munkaprogramja és terhelése, átfedések miatt ne hatványozódjanak a tehetséges tanulók terhei, ugyanakkor az „átlagosak” is megfelelő terhelést kapjanak

O A tanulók osztályzatainak rendszeres ellenőrzése, a tanulók és szülők értesítése veszély esetén

O Házi tanulmányi versenyek rendezése, az érdeklődők buzdítása megyei és országos versenyekre való jelentkezésre, a versenyzők felkészítése, munkájuk honorálása abban az esetben is, ha „eredményt” nem érnek el.

 

2.2.2. Követelmények a tanulók munkájával kapcsolatban

 

O Rendszeres tanórai felkészülés

O A tankönyvek, füzetek, előírt felszerelések használata, tisztántartása- részvétel a tanórai munkában

O Pótlás, felzárkózás a nevelőkkel együttműködve

O Érdeklődés, igény alapján a külön fejlődési lehetőségek megkeresése a nevelőkkel együttműködve

O Ésszerű iskolai és iskolán kívüli munkaprogram, napi- és heti rend kialakítása.

 

2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

 

A személyiség nevelése az egyéniség (individuum) erkölcsi magaslatra emelésének folyamatát jelenti. Ezt a célt szolgálja az iskola egész nevelő- és oktatómunkája.

Ismételten aláhúzzuk a személyiségfejlesztés szempontjából döntő elvet: minden diák minél több tehetségét, képességét, készségét fel kell deríteni, és minél több területen biztosítani kell a fejlődés feltételeit, védekezve a személyiségtorzító egyoldalúság ellen. Ugyanakkor, éppen a diákok érdekében, racionálisan kell gazdálkodni adottságaikkal, és a legtöbb erőt a legjobb eredményt ígérő irányban kell koncentrálni. Újra hangsúlyozzuk azt az elvet, hogy a fejlesztés szintjeit a diákok képességeihez mérten kell kialakítani, az a cél, hogy ki-ki saját képességeinek maximumát közelítse. Mindezek által elősegíthetjük a társadalmi mobilizációt is, amely a személyiségfejlesztés egyik legfontosabb feladata.

A személyiség fejlődésének döntő tényezője a tanár és diák kapcsolata. A tanár- diák viszony szerepét nevelési céljaink, eszközeink, eljárásaink között megfelelően részleteztük.

A személyiségfejlesztés szempontjából külön ki kell emelni a tanár- diák viszony kialakulásához és elmélyüléséhez szükséges személyi és szervezési feltételek biztosítását. Ez elsősorban az iskolavezetés feladata. Ennek során gondoskodni kell arról, hogy a nevelőtestület utánpótlása, a jelentkezők kiválasztása ne véletlenszerű, hanem tudatos legyen (megfelelő információk, próbaidő stb.).

A frissen munkába állókat el kell igazítani, meg kell ismertetni a nevelőtestület hagyományaival. Segíteni kell az iskolai tapasztalatok átadását.

Az osztályfőnöki megbízásnál figyelemmel kell lenni a nevelő empátiájára, kapcsolatteremtő készségére.

Gondoskodni kell arról, hogy az osztályfőnök tervszerűen és rendszeresen kapcsolatot tartson az osztályban tanító nevelőkkel (osztályértekezletek), a szülőkkel.

A tanórán kívüli foglalkozásokhoz megfelelő időkeretet kell biztosítani.

Ahhoz, hogy a nevelőknek elegendő idejük legyen a növendékeikkel való személyes foglalkozáshoz, úgy kell kialakítani az iskola munkarendjét, hogy elkerülhető legyen a túlterhelés.

Ugyanakkor minden lehetséges módon anyagi és erkölcsi elismerésben kell részesíteni a tanulókkal egyénileg eredményesen foglalkozó nevelőket.

A személyiségfejlesztő pedagógiai munkában nagy súlyt kell helyezni a beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulókra, az ifjúságvédelmi kérdésekre, a felzárkóztatásra, a szociális hátrányok enyhítésére és a tehetséggondozásra.

A fejlesztő pedagógia fontos eszközei az értékelés, osztályozás, továbbá a jutalmazás, szükség esetén a büntetés.

 

2.3.1. A tanulók jutalmazásának elvei és formái:

 

Az intézmény pedagógiai munkájának egyik legfontosabb eszköze a jutalmazás. Lehetőleg minden olyan tanulói teljesítményt el kell ismerni, dicsérni és jutalmazni, amely az átlagos kötelességteljesítés szintjét meghaladja, ennek figyelemmel kísérése és alkalmazása minden nevelőnek alapvető pedagógiai feladata.

Igen fontos, hogy a jutalmazás, dicséret, megítélése nyilvános legyen, átlátható szabályok szerint történjen, s maga a jutalmazás is megkapja a jelentőségéhez mért nyilvánosságot.

Kiemelten kell figyelembe venni jutalmazáskor, dicséret megadásakor:

O A tanuló magatartását,

O A jeles és kitűnő tanulmányi eredményeket,

O Tanulmányi versenyeken az iskolai fordulóból való továbbjutást,

O A kulturális, honismereti, környezetvédelmi tevékenységben az iskolai körön túli teljesítményeket,

O A sportversenyeken a megyei, országos, iskolák- közötti bajnokságokon elért eredményeket,

O A diákmozgalmakban, tanulóközösségekben az osztályérdekeltséget meghaladó részvételt, teljesítményt.

 

Jutalmazási formák

 

A tanulók egyéni jutalmazása:

O Dicséretek ellenőrző könyvbe írása (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói és tantestületi dicséretek),

O Dicséretek beírása törzslapra és bizonyítványba (szaktárgyi és általános dicséretek),

O Egészen kiemelkedő eredményt elért tanulók nevelőtestületi értekezleti jegyzőkönyvben való dicsérete.

O Jutalmak: tanulók jutalmazása oklevéllel, jutalomkönyvvel, iskolai emlékplakettel

 

A tanulók, osztályok, diákközösségek csoportos jutalmazása:

 

O Dicséret (általános) beírása ellenőrző könyvbe,

O Oklevél,

O Hozzájárulás társadalmi erőforrásokból színházlátogatás, kirándulás költségeihez,

O Részvétel az iskola által szervezett külföldi partneriskolai látogatásokon.

 

A jutalmazás módja:

 

A dicséreteket, jutalmakat osztály (szaktanári, osztályfőnöki, szaktárgyi dicséret), illetve iskolai nyilvánosság előtt (valamennyi többi jutalmazási forma) kell közölni: iskolagyűlésen, diákközgyűlésen, iskolai ünnepségen és főleg ünnepélyes tanévzáró- és nyitó ünnepségeken.

 

A jutalmazás elbírálása:

 

Az osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói, szaktárgyi dicséreteket, okleveleket, jutalomkönyveket (egyéni jutalmazás) nevezettek bírálják el és eszközlik. Jutalomkönyvre minden szaktanár, a diákmozgalmakat segítő nevelő, tisztségviselő és megbízott és a Diáktanács tesz javaslatot minden év május 31-ig, beszerzésükről az iskola könyvtárosa gondoskodik. A beszerzési kerettől függően a jutalomkönyveket osztályok, tanulóközösségek között arányosan kell elosztani, az arányokat szükséges esetben a tantestület állapítja meg.

A többi jutalmazási forma odaítéléséről (tantestületi és általános tanulmányi dicséret, közösségek dicsérete, oklevele, jegyzőkönyvi dicséret, emlékplakett) a nevelőtestület dönt, a Diáktanács véleményét kikérve.

Társadalmi erőforrásból való jutalmazáskor az adományozó dönt a nevelőtestület egyetértésével, a tanulók kitüntetésével, jutalmazásával kapcsolatban a Diáktanács véleményt nyilvánít.

 

2.3.2. A fegyelmező intézkedések formái, alkalmazásuk elvei

 

A fegyelmező intézkedések célja az, hogy a tanuló időben kapjon vétsége súlyával arányban álló figyelmeztetést, intést, és így elkerülhetőek legyenek a súlyosabb következmények. A fegyelmező intézkedés tehát nevelési eszköz. Fegyelmező intézkedésre van szükség kisebb magatartási hibák, fegyelmi vétségek, a Házirend kevésbé súlyos megsértése esetén, különösen pedig akkor, ha a tanuló magatartásával- viselkedésével sérti a kultúrált, udvarias társadalmi magatartás szabályait, veszélyezteti a tanórák, szünetek, tanórán kívüli foglalkozások rendjét, a biztonságos munkavégzést. A fegyelmezés az intézmény valamennyi nevelőjének alapvető pedagógiai feladata és kötelessége. Egyetlen olyan magatartási, viselkedési, kommunikációs anomália sem maradhat visszautasítás nélkül, amely a rossz példa erejével hathat.

Ugyanakkor fontos a fegyelmező intézkedés kellő tapintattal és mérlegeléssel való alkalmazása, annak megítélése, hogy kapjon-e nyilvánosságot, illetve szóbeli vagy írásos legyen-e a formája?

 

A fegyelmező intézkedés szóbeli és írásos fokozatai a következők:

O Szóbeli figyelmeztetés,

O Írásbeli figyelmeztetés,

O Írásbeli intés,

O Írásbeli megrovás.

Fajtái:

 

O Szaktanári,

O Osztályfőnöki,

O Igazgatói,

O Nevelőtestületi.

 

A fegyelmező intézkedések fokozatainak betartása nem kötelező, súlyosabb vétség esetén előző fokozat nélkül is adható a következő, viszont újabb kirívóan durva fegyelemsértés esetén már csak súlyosabb fokozat következhet.

Az előírások vétkes és súlyos megszegése esetén még akkor is fegyelmi büntetést illetve eljárást kell kezdeményezni, ha előzőleg a tanuló fegyelmező intézkedés egyetlen fokozatában sem részesült.

A fegyelmező intézkedések írásos formáit a naplóba és az ellenőrző könyvbe be kell jegyezni. Egy fokozat elévülési időszaka egy tanév, ennek eltelte után a fokozatok elölről kezdődnek, de egy tanévben több azonos fokozatú fegyelmező intézkedés is kiadható.

Fegyelmező intézkedésként a fokozatoktól függetlenül vissza lehet vonni a tanuló megbízását (felelősség, szertárosság, ügyeletesség stb.),kivéve ha a megbízást választott képviselőként gyakorolja. Ez esetben a visszavonást a választó diák önkormányzati szervnél kezdeményezi az osztályfőnök vagy az igazgató. A megbízás egyéb esetekben külön eljárás nélkül vonható vissza. Erről a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül értesíteni kell, tudatosítva a büntetés jellegét.

 

2.3.3. A továbbiakban az iskola által követett személyiségfejlesztési célokat, feladatokat és eljárásokat

Eszmei,

Társadalmi,

Interperszonális,

Intraperszonális,

Kulturális,

Környezeti értékek és magatartások viszonylatában fogalmazzuk meg, figyelembe véve, hogy nevelési feladataink a növő gyermekkortól a kamaszkoron át majd az ifjúkorig terjednek.

 

Eszmei értékek és magatartások

 

Humanizmus: a másik ember érdekeinek figyelembe vétele,

Egyenlőség, demokrácia: a szellemi és fizikai munka, tanulás és tudás megbecsülése, harmóniája, a szabadság és emberi jogok tiszteletben tartása,

Hazánk és a nagyvilág: a kötődések megbecsülése, ápolása, nyitottság és befogadóképesség mások értékei iránt, megértés, emberi szolidaritás, hazafiság és világpolgárság eszméi.

 

Tevékenység

 

E vonatkozásban elsősorban ismeretszerzésről, ismeretek bensővé tételéről és egyéni magatartásban való megjelenítéséről van szó.

Az alsó évfolyamokon az ismeretszerzés alkalma elsősorban a tanóra, osztályközösségi, iskolai élet.

Felső évfolyamokon önszerveződő diákközösség illetve a lakóhely / kerület társadalmi- kulturális életébe való bekapcsolódás.

A gyakorlati szintér a tanórától a diákönkormányzati munkán keresztül az iskola és város nemzetközi kapcsolataiig terjed ki.

A nevelők feladata az ismeretek megszerzését elősegíteni, tudatosítani és a diákokkal való viszonyukban az értékeket tiszteletben tartani.

 

Társadalmi értékek és magatartások

 

A kommunikáció és viselkedés kulturáltsága, társadalmi érdeklődés és aktivitás, közösségi magatartás, szolidaritás, együttműködés, családi- iskolai- társadalmi hasznosság, felelősség és fegyelem, társadalmi nyitottság, nemzeti kultúránk megbecsülése, más kultúrák, szokások megértése és értékelése, a hazafiság és világpolgárság társadalmi vonatkozásai, a kultúra egyetemességének, toleranciának, világnézeti szabadságnak társadalmi megélése.

 

Tevékenység

 

Az eszmei értékek megjelenése a közösségi életben és magatartásban eleven, életkornak megfelelő iskolai társadalom létezését, működését kívánja meg.

Az egyén számára adott közösség tudatos formálása, közösségalkotásra való képességek kialakítása, a közösségek létrejöttének elősegítése, működési lehetőségeik biztosítása mellett fontos tanári feladat mindezekben a diákok messzemenő önállóságának biztosítása.

A segítségadásra irányuló készség, példamutatás mellett tudni kell háttérbe vonulni, sőt magukra hagyni a diákokat. Itt természetesen figyelembe veendő a fokozatosság, és tekintettel kell lenni a munkahelyi körülményekre (biztonság).

 

Interperszonális értékek és magatartások

 

A társadalmi értékek és magatartások mikroszintje a pár- és csoportkapcsolatok minősége, bár az itt felsoroltak lefedik az előzőkben érintetteket is: morál és etika, a személyes méltóság védelme, az élet és egészség, meggyőződés, nézetek, szokások tisztelete; információk megbízhatósága iránti igény, együttérzés, segítés, barátság és szerelem.

 

Tevékenység

 

Tanár és diák „emberi” kapcsolataiban nyílik alkalom a megismert és elsajátított értékek tudatosítására. Különösen tekintetbe kell venni a diákok életkori sajátosságait, azt, hogy fokozatosan bontakoznak ki és válik fontossá számukra saját személyiségük, a másik ember, a másik nem, a pályaválasztás.

A tanári szerep általában a segítő, tanácsokat, információkat nyújtó idősebb társ szerepe szülőként, vezetőként, ideálként és vitapartnerként. Az iskolai élet minden alkalma felhasználható.

 

Intraperszonális értékek és magatartások

 

A személyes méltóság megtartása, önmegismerés, önkontroll, önmagunkért való felelősség, önállóság, önfejlesztés, önnevelés, erkölcsi- etikai kontroll a személyes szférában.

 

Tevékenység

 

Az előbbieken felsoroltakon túl a tanár fő feladata e téren az igényesség és követelmény elveinek képviselete két vonatkozásban.

Önmaga vonatkozásában: önmagától követeljen a legtöbbet, önmagával szemben legyen elsősorban igényes. Ugyanez a tanulók felé fordultában objektivitásban, igazságosságban, lelkiismeretességben nyilvánul meg.

A tanórai munkában, osztályozásban, magatartás és szorgalom elbírálásában ad ez a tanulók életkorát figyelembevevő feladatokat.

 

 

Kulturális értékek és magatartások

 

A kulturális értékek tiszteletben tartása, az esztétikum felismerése és megbecsülése, a kulturális javak iránti érdeklődés, igény és törekvés a kultúrával való sokrétű kapcsolatra, érzékenység és nyitottság a kultúra értékei iránt, tanulási és gondolkodási kultúra, szabadidős kultúra.

 

Tevékenység

 

A tanár munkája szinte egyezik az előbbiekben elmondottakkal. Nem is igen választható szét tanulókkal való kapcsolatainkban az igaz, igazságos és szép megmutatása, felismerése és a velük való élés diákjainkkal együtt. E vonatkozásban különösen csábító ízlésünknek a diákokra való erőltetése. Ez azonban követhetetlen eljárás.

Minél többre rá kell mutassunk, lehet érvelni, vitatkozni, de szigorúan tiszteletben kell tartani a választás szabadságát.

 

Környezeti értékek és magatartások, a testi- lelki egészség értékei és magatartásai

 

A természeti szépségek szeretete, gondoskodás a természeti kincsekről, törekvés ember és természet harmonikus kapcsolatára, az élet tisztelete, a testi és lelki egészség megóvása, testi és mentálhigiénia, szabadidős kultúra.

 

Tevékenység

 

Rendkívül fontos a mindezekkel kapcsolatos ismeretnyújtás, felvilágosítás, már csak prevenciós jelleggel is. Az ismeretterjesztésre, informálásra minden alkalmat meg kell ragadni, de tudnunk kell, hogy ez nem elegendő.

Voltaképpeni feladatunk az, hogy olyan erős szeretetkapcsolatokat alakítsunk ki diákjainkkal, melyekre támaszkodva megóvhatják magukat a veszélyektől.

Ezen túlmenően kirándulás, sportolás, aktív természetvédelmi és egészségápolási tevékenység teherbírásuk mértékéig szervezhető.

 

2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

 

Jelen programban már vázoltuk a közösségi nevelés szerepével kapcsolatos céljainkat, eljárásainkat.

 

Ezeken túlmenően:

O Minden eszközzel elősegítjük a mikroközösségek létrejöttét, működését (feladatok adása, felelősi rendszer, egyéni foglalkozás lehetőségei).

O A csoportmunkát pedagógiai eszközként általánosan alkalmazzuk.(Oktatási csoportok homogenizálása, stabilizálása, a csoportmunka tananyag feldolgozási módszerként való favorizálása)

O Rendszeresen értékeljük a közösségi és csoportmunkát. (Értekezletek, megbeszélések, tanórák, szervezéssel a csoportmunkát végző nevelők kapcsolatainak rendszeressé tétele)

O Az osztályközösségek fejlesztését kiemelt feladatként kezeljük. (Lásd a személyiségfejlesztési feladatok vonatkozó részét, továbbá: rendszeres vezetői felmérés, értékelés, elismerés, igazgatósági részről: feladatok biztosítása az iskola munkaprogramjában, a tanórán és iskolán kívüli együttlétek elősegítése, pl. kirándulások, táborozások feltételeinek biztosítása: külföldi kapcsolatok feltételeinek biztosítása, kapcsolat a szülőkkel: tudatos pályaorientációs és tehetséggondozó munka, stb.)

O Az iskolai közösségek közötti rendszeres kapcsolattartás és együttműködés szervezése és működtetése a törvényekben és rendeletekben rögzített módon (lásd SzMSz és Házirend).

O (Vezetői és tanári feladat azonban az, hogy a kapcsolattartás és együttműködés ne formális, hanem érdemi legyen, ezért egyrészt a döntési mechanizmus mindig többlépcsős, időt hagy az érdemi véleménycserére, másrészt igazgatósági és nevelői feladat az állandó visszacsatolás, visszajelzés a kivitelezés során.)

O A nevelői munkaközösség (nevelőtestület) és közösségek (munkaközösségek és munkacsoportok) tudatos és szervezett működtetése előfeltétele és mintája kell legyen a tanulói közösségek működésének.

O A szülői közösségek rendszeres és érdemi működéséhez minden előfeltételt biztosítani kell.

O Őrizni és ápolni kell az iskolai közösség tiszteletreméltó hagyományait:

- Szabályozottság (szabályzatok rendszeres karbantartása, kiegészítése)

- Mobilitás, átjárhatóság (lásd az iskola oktatási rendszerét

- Egyéni foglalkozás, tudatos irányítás (foglalkozás a lemaradókkal)

- Egzisztenciális komolyság, felelősség (felelősi rendszer, közösségi rendezvényeink, ünnepélyeink színvonala, emelkedettsége, formatisztelete)

- Szolidaritás, segítőkészség

- Tanulás és munkaközpontúság, az iskola iránti elkötelezettség

- A partnerek érdekének figyelembe vétele.

O Minél több kapcsolatot kell kiépíteni, illetve működtetni az iskolai közösség, közösségek és a lakóhelyi és egyéb közösségek között, mindig tekintettel az iskolai pedagógiai érdekek dominanciájára:

- Önkormányzat

- Társintézmények, iskolaközi kapcsolatok- művelődési intézmények

- Kulturális és sportegyesületek- tudományos intézmények

Az ilyen kapcsolatokban nyújtott tanár- és diákteljesítmények iskolai elismeréséről gondoskodni kell.

 

2.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

 

2.5.1. Az előforduló problémák okai tapasztalataink szerint:

 

O A szülők túl jó anyagi helyzete, a szülői törődés hiányának anyagi javakkal való kompenzálása

O A szülők hátrányos szociális helyzete, az ilyen körülmények között élő tanulók rivalizálási vágya

O A csonka családok problémái

O Egészségügyi problémák

O Idegrendszeri problémák

O Néhány esetben tanulmányi frusztráció.

 

Általánosan tapasztalható ugyanakkor (elsősorban makrotársadalmi hatások következményeként) az elemi viselkedési normák nem kellő ismerete. Az iskola pedagógiai rendszere alkalmas ezeknek a nehézségeknek a kezelésére:

 

O Kellő időt és alkalmat adunk a szabályok megismerésére, betartásuk gyakorlására, a tanulókkal való egyéni foglalkozásra, feladatok adására, program és közösségek nyújtására.

O A szülőkkel való kapcsolattartás rendszeressége is lehetőségeket ad probléma megoldásra

O A nevelők, osztályfőnökök, igazgatóság együttműködése e téren megfelelő

O Szükség esetén az igazgatóság behívja az érintett szülőket, és megoldási javaslatot tesz

O Az ilyen tanulókkal való foglalkozásra hivatott városi szervezettel megfelelő a kapcsolat

O A nevelőtestület e kérdéseket toleranciával és empátiával kezeli

O Az iskola egészséges légköre sokszor magától „helyre teszi” a problémás tanulókat.

 

2.5.2. Tekintettel az e téren mutatkozó veszélyekre az intézményben fontos pedagógiai feladatok:

 

O A növendékek alapos megismerése, problémáik feltárása

O A szaktanárok rendszeres jelzései az osztályfőnököknek

O Az osztályfőnökök rendszeres jelzései az igazgatóságnak, a városi segítő szolgálatnak

O A tanártovábbképzésben a vonatkozó kurzusok előnyben részesítése

O A tanulmányi és szociális segítségadás lehetőségeinek gyarapítása

O A szabálytartás toleranciával párosított megkövetelése

O Egyéni bánásmód, jutalmazás, büntetés

O Más iskolába irányítás.

 

Alapelvként kell szem előtt tartani, hogy minden diák érték, és mindent meg kell tenni értékük érvényesüléséért, küzdve értük a végsőkig. Ugyanakkor egy- két tanuló problémái nem uralhatják és zavarhatják egy bizonyos mértéken túl a tanulóközösséget, annak munkáját, fejlődését.

 

2.6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

 

A tehetséggondozás és fejlesztés az intézmény egyik legfontosabb pedagógiai célkitűzése. Ennek keretében inspiráljuk és segítjük az általánosan vagy egy- egy területen kiemelkedő képességeket mutató diákok munkáját, illetve igyekszünk megtalálni minden egyes tanulónál a fejlesztési pontokat és lehetőségeket. Fontos alapelv e vonatkozásban az, hogy elkerüljük a tanulók túlterhelését, erre ügyelni az osztályfőnök feladata. Irányításával kell a tehetséges tanulók verseny és egyéb formákban való részvételét illetően szelektálni, súlypontozni.

 

Tevékenység, eszközök:

 

O Legfontosabb eszköz a színvonalas tanítási óra,

O A napközi és tanulószoba a differenciálás módszerének alkalmazásával diákköri, versenyfelkészítési és egyéni foglalkozási célokat is szolgálhat,

O A tanulók ösztönzése a versenyzésre, továbbtanulásra és nyelvvizsgák letételére,

O Az osztályokban tanító nevelők „megosztoznak” év elején a tehetséges tanulókon, megállapítják, hogy milyen házi versenyeket szerveznek tantárgyanként, ösztönzik a minél nagyobb arányú tanulói részvételt,

O A napközis és tanulószobai órák elosztásánál elsőbbséget élveznek azok a nevelők, akik ezeket differenciáltan a fenti célokra is felhasználják,

O A versenyeken való tanulói részvételt érdemjeggyel is honorálni kell,

O Nyelvvizsgára, tanulmányi versenyre való felkészülés címén a tanuló egy tanévben 7 nap időtartamra „tanulmányi szabadságot kérhet” (a 7 nap magába foglalja a vizsgák, illetve versenyek írásbeli és szóbeli fordulóinak napjait, e napokon a tanítás alóli mentességet): a tanulmányi szabadságot a szaktanár javaslata alapján az osztályfőnök bírálja el és tartja nyilván: helyezésre esélyes versenyző esetén szaktanári javaslatra az osztályfőnök a szabadnapok számát növelheti,

O Kapcsolat a város oktatási és tudományos intézményeivel, külföldi partneriskolákkal,

O Eszközként alkalmazzuk e téren a jutalmazás minden formáját, elsősorban a tanévzáró ünnepségen a tanulmányi és versenyeredmények nyilvános dicséretét

O Az évfolyamra megállapított követelmények teljesítése a tanulmányi idő megrövidítésével.

 

 

 

2.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

 

2.7.1. Célok:

 

O A tanulók és családi, szociális viszonyaik minél sokrétűbb megismerése, a fenyegető veszélyek feltérképezése,

O Együttműködés a szülőkkel, nevelőtársakkal, diákönkormányzattal, hatósággal, hivatott állami és önkormányzati szervezetekkel, társadalmi- egyházi- stb. egyesületekkel,

O A tanulók minél gazdagabb iskolai tevékenységének, programjának biztosítása, a veszélyek ellensúlyozása,

O Az iskola családias légkörének megőrzése.

 

2.7.2. Eszközök:

 

O Beszélgetések, szülői értekezletek, megbeszélések, osztályértekezletek, fogadóórák, családlátogatás- környezettanulmány

O Kultúrált szórakozási lehetőségek biztosítása az iskolában

O Kultúrált szórakozási lehetőségek iskolán kívül (kirándulások, táborozások)

O Az iskolai testnevelés és sporttevékenység kiemelt támogatása

O Az iskolán kívüli sportolás ösztönzése és elismerése

O Egészséges életmódra nevelés

O Az iskola egész közösségi, kulturális programja, hagyományainak ápolása

O Az iskola követelményrendszerének érvényesítése

O Szükség esetén jelzés a hatóságnak, fegyelmi eljárás.

 

2.7.3. Közreműködők:

 

O osztályfőnök,

O szaktanárok,

O igazgató saját feladat és jogkörében,

O ifjúságvédelmi felelős,

O szabadidő szervező.

 

2.8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

 

2.8.1. A tanulási kudarcok okainak feltárása

 

Minden szeptemberben logopédiai vizsgálaton vesznek részt előkészítő és első osztályos tanulóink.

Egyéb esetekben az iskola fejlesztő pedagógusa végzi el a felmerülő tanulási nehézségek okait feltáró első szintű felmérést osztálytanítói vagy szaktanári megkeresésre. Szükség esetén pedig a kerületileg illetékes nevelési tanácsadóhoz irányítjuk tanulóinkat.

 

2.8.2. A tanulási nehézségekkel küzdők segítése

Az iskola fejlesztő pedagógust és logopédust foglalkoztat a tanulási nehézséggel küzdők megsegítésére. A foglalkozások tervezésénél előnyben részesülnek a nevelési tanácsadó szakvéleményével rendelkező diákok. A fennmaradó időt az osztálytanítók illetve szaktanárok által fejlesztésre javasolt tanulók fejlesztésére fordítjuk.

Ugyanakkor a továbbképzések tervezésénél is fontos szempont, hogy az iskolában tanító tanárok minél

több ismeretet és gyakorlatot szerezhessenek a tanulási nehézséggel küzdő gyerekek hatékony segítésére, s a tanítási óra keretében is a lehető legtöbb segítséget nyújthassák ezeknek a gyerekeknek.

Az egyéb tantárgyi elmaradásokat szaktanári felzárkóztatással, órarenden kívüli vagy délutáni korrepetálással oldja meg az iskola.

Amennyiben tanulási kudarcok egy- egy szaktárgy esetében nagyobb számban mutatkoznak, az igazgatóság feladata az ellenőrzés, felmérés alapján az okok megállapítása, a korrekció.

 

2.8.3. Felzárkóztatás

 

A felzárkóztatás feladata elsősorban a hosszabb távollét, mulasztás esetén aktuális, osztályfőnöki és szaktanári feladat. Vonatkozik a felzárkóztatás kötelezettsége azokra a diákokra is, akik szociális hátrányokkal és/vagy tanulási nehézségekkel küzdenek. A segítségadás mértéke a minimális követelmények teljesítésén alulra nem terjedhet ki.

 

2.8.4. A tanulószobai foglalkozásokra való felvétel illetve kollégiumi elhelyezés iránti kérelmek elbírálásának elvei:

 

Az oktatási törvény alapján az intézményben szervezett tanulószobai (felzárkóztató és tehetséggondozó) foglalkozásokra a tanulókat jelentkezés alapján fel kell venni.

Felzárkóztató foglalkozáson való részvételre (tartós hiányzás pótlására vagy gyenge tanulmányi eredmény javítására) a szaktanár a tanulót meghatározott időre kötelezheti.

 

2.8.5. Kollégium

 

Az intézmény saját kollégiummal nem rendelkezik. A vidéki tanulók elhelyezéséről a szülők gondoskodnak.

 

2.9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

 

2.9.1. Alapelvek:

 

O Szociálisan hátrányos helyzet ne legyen akadálya az iskolába való jelentkezésnek.

O Ilyen okok miatt diák ne kényszerüljön tanulmányai abbahagyására.

 

2.9.2. Eszközök:

 

O Az iskola „olcsóságra” törekszik a tankönyvek, taneszközök előírása terén, nem követel költséges felszereléseket (testnevelés, ünnepélyek).

O A szociális hátránnyal küzdőknek saját erőből is támogatást nyújt, illetve szerez a fenntartó gyülekezettől.

O A szociális hátrányokkal küzdőknek soron kívül biztosít tehetséggondozási, felzárkózási lehetőségeket.

A szociális hátrányok enyhítésének eszközei a fentieken kívül:

 

O tankönyvtámogatás

O menzai kedvezmények

 

 

2.10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő- oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

 

Az intézménynek e vonatkozásban nincsenek különleges előírásai, a jegyzék egyezik a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. számú mellékletében foglaltakkal (minimális eszközök jegyzéke), illetve a funkcionális taneszköz jegyzék (Művelődési Közlöny, XL.IL évf.2/IL.sz., 1998.01.23.) ajánlásaival.

 

A szükséges eszközök és felszerelések általában:

 

Tanulók részére:

 

O Az előírt tankönyvek, segédletek, füzetek,

O Tornafelszerelés.

 

Nevelők részére:

 

O Tankönyvek, segédkönyvek kézi példányai,

O Szótárak, lexikonok, szakirodalom (könyvtár),

O Térképek,

O Természettudományos demonstrációs és tanulókísérleti eszközök kellő számban, az ezekhez szükséges anyagok, vegyszerek,

O Magnetofon, CD lejátszó, írásvetítő, videokészülék elegendő mennyiségben,

O Elegendő számítógép,

O Kéziszerszámok, szertárhelyiségek, előadók, tornaterem,

O Sporteszközök.

 

A szükséges eszközökkel és felszerelésekkel az intézmény általában véve rendelkezik. Az intézmény pénzügyi előirányzatai a szertári és eszközállomány pótlását általában véve lehetővé teszik.

 

2.11. A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

 

A közoktatási törvényben és végrehajtási utasításban előírt kapcsolati formák intézményi leírását az SzMSz, a Házirend és az iskola éves munkatervei tartalmazzák.

Ezek vázlata:

 

2.11.1. Együttműködés a tanárok és diákok között:

O Osztályfőnöki tevékenység, osztálygyűlések,

O Diáktanácsi tevékenység (a nevelők képviselője a segítő tanár, előírt esetekben a Diáktanács együttes értekezlete a nevelőtestülettel),

O Tanulmányi-, kulturális- és sportrendezvények szervezése,

O Felelősi rendszer.

 

 

2.11.2. A pedagógusok és a diák- önkormányzati szerv, diákképviselők együttműködésének formái

 

O A diákönkormányzat, a Diáktanács (DT): tagjai 4-8. osztályos diákok közül osztályonként 2-2 választott képviselő. Fentiek szavazati joggal rendelkeznek.

O A DT munkáját választott elnök irányítja.

O A DT ülésein szavazati jog nélkül, tanácskozási joggal részt vehetnek az énekkar, a sportkörök , diákkörök, egyesületek választott titkárai, képviselői is. A DT munkáját a diákmozgalmakat segítő tanár állandó jelleggel segíti, ülésein jelen van, és az ott elhangzottakról a nevelőtestület soros ülésén beszámol.

O A DT havonta legalább egy ülést tart, az ülésen részt vesz az intézmény igazgatója vagy helyettese. Azon ülésekről, melyeken a DT véleményezési, egyetértési, döntési jogkörébe eső kérdést tárgyalnak, jegyzőkönyvet kell felvenni. Az igazgató a DT véleményéről, döntéseiről a soros nevelőtestületi értekezleten beszámol.

O A DT döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Bármely véleményezési, egyetértési, döntési jogkörében a DT csak kétlépcsős eljárással hozhat határozatot; az információ és vita után a szavazás csak a következő ülésen lehetséges, a tagság véleményének megismerése után.

O A diákgyűlés szervezeti formája az intézményben küldöttközgyűlés.

O A diákönkormányzat üléseihez díjtalanul veheti igénybe az intézmény helyiségeit (időegyeztetéssel), papír- és írószerellátását az adminisztrációs tevékenységhez a gazdasági vezető biztosítja. Tanári beleegyezéssel és felügyelettel vehetnek igénybe hangosító apparátust illetve audiovizuális eszközöket.

O A tanulók nagyobb közösségei az intézményben:

Iskolaéretlen, tanköteles korú tanulók fejlesztése (6-7 évesek)

Általános tantervű osztályok tanulói (6-14 évesek)

O A DT képviselői és titkára részt vesznek azokon a nevelőtestületi értekezleteken, amelyekben a nevelőtestület dönt:

A Pedagógiai Program elfogadásáról vagy módosításáról,

A Szervezeti és Működési Szabályzat megalkotásáról és módosításáról,

A Házirend elfogadásáról és módosításáról,

Ifjúságpolitikai célú pénzeszközök felhasználásáról,

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról.

Az intézmény igazgatója és/vagy a nevelőtestület megbízottja részt vesz a DT ülésén

A tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatala előtt,

A tanulók helyzetét értékelő beszámoló elkészítése előtt,

Tanulói pályázatok, versenyek meghirdetése és megszervezése előtt,

A DSE működési rendjének megállapítása előtt,

A tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározása előtt,

A könyvtár és sportlétesítmények működési rendjének kialakítása előtt,

A DT következő tárgyú döntései előtt: diákújság illetve iskolarádió szerkesztőbizottságának megbízása, diáknap programjának kialakítása.

O A DT képviselőjét, elnökét meg kell hívni azon iskolavezetőségi ülésekre, továbbá nevelőtestületi értekezletekre, melyeken a fenti kérdésekben döntést hoznak, kivéve, ha az előzetes tárgyaláson a DT véleménye az előterjesztéssel teljesen megegyezett, és ezt írásban is rögzíti.

 

 

2.11.3. A tanulók véleménynyilvánításának rendje és formái

 

O Az intézmény pedagógiai alapelve a diák és nevelők folyamatos kommunikációjának megvalósítása, továbbá az, hogy ez a kommunikáció kölcsönösen a személyiség méltóságának figyelembevételével menjen végbe.

O A tanulók véleménynyilvánításának legfontosabb színtere tehát a tanóra, a haladás együttes megtervezése, a teljesítmények értékelése tanárok és diákok közös életének természetes velejárója.

O A véleménynyilvánítás további fórumai:

O Osztályfőnöki óra, osztálygyűlés­­ — közvetlenül

O Valamennyi iskolai diákmozgalom, tanítási órán kívüli foglalkozás (diákkör, egyesület, klub)- közvetlenül

O Diáktanács, diákközgyűlés, Iskolaszék- képviseleti úton.

O A tanulóközösségek képviselőinek kötelessége, hogy az elhangzott véleményeket, észrevételeket továbbítsák a címzett felnőtt vezetőknek (nevelő, osztályfőnök, igazgató), fontosabb esetben írásos formában, figyelembe véve a kultúrált társadalmi érintkezés írott és íratlan szabályait. A Diáktanács ill. a diákközgyűlés azon üléseiről, melyen ilyen kérdéseket tárgyalnak, jegyzőkönyvet, emlékeztetőt kell felvenni.

O Az intézmény megkeresett felnőtt vezetői (nevelő, osztályfőnök, igazgató) a tanulók kérdéseire kötelesek a magasabb jogszabályokban meghatározott módon és határidőig érdemi választ adni.

 

2.11.4. A tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

 

O Az intézmény Pedagógiai Programjával, Szervezeti és Működési Szabályzatával és Házirendjével kapcsolatban a korábban meghatározottak szerint

O Szociális ösztöndíjjal, szociális kedvezményekkel és támogatásokkal kapcsolatban minden tanulónak rendelkezésére bocsátott igazgatói körlevélben

O Nem kötelező tanórára való jelentkezéssel kapcsolatban minden tanulónak rendelkezésére bocsátott igazgatói körlevélben és jelentkezési lapon

O A működéssel kapcsolatos további határidős feladatokkal kapcsolatban (kilépési engedélyek, menzai jelentkezés stb.) igazgatói és osztályfőnöki hirdetésekkel és jelentkezési lappal

O Rendkívüli esetben a hirdetőtáblákon elhelyezett tájékoztatókkal

O Összefoglalóan a tanévnyitó és tanévzáró ünnepségeken.

O További tájékoztatási fórumok: osztályfőnöki órák, osztálygyűlés, Diáktanács, diákközgyűlés, rendkívüli hirdetés iskolaújságban vagy iskolagyűlésen.

 

 

2.11.5. A pedagógusok együttműködésének fórumai

 

A nevelőtestület értekezletei:

O Tanévzáró ill. tanévnyitó értekezlet júniusban ill. augusztus végén

O Félévi értekezlet

O Osztályozó értekezletek félévek végén

O Nevelőtestületi értekezletek, munkaértekezletek.

 

Az értekezleteket az igazgató, helyettese vagy az igazgató megbízottja vezeti, vitás kérdésekben nyílt szavazással egyszerű szótöbbség dönt. A testületi tanévzáró és nyitó, továbbá a félévi értekezletről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyeket a jegyzőkönyvvezető és két nevelő hitelesítenek.

A nevelőtestület kezdeményezheti a titkos szavazás elrendelését.

 

 

2.11.6. A nevelőtestület tisztségviselői:

Felsorolásukat az intézmény éves munkaterve tartalmazza.

 

Általában:

O Diákmozgalmakat segítő tanár

O Pályaválasztási felelős

O Munka- baleset- tűzvédelmi megbízott

O Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

O Szabadidő szervező

O Munkaközösségek vezetői

O Szertárosok

 

A szakmai munkaközösségek vezetői:

 

O Közvetítik a munkaközösségek tagjaihoz a módszertani, pedagógiai információkat

O Irányítják szakterületükön a módszertani- pedagógiai tapasztalatcserét, együttműködést, újító- alkotó pedagógiai tevékenységet

O Fejlesztési programot kezdeményeznek, előterjesztik ezeket a nevelőtestületnek

O Kezdeményezik és ütemezik szakterületükön a továbbképzést

O Segítik az új és pályakezdő nevelők munkáját

O Képviselik munkaközösségüket az iskolavezetőségben, munkabér és jutalomügyek tárgyalásánál

O Végrehajtják és végrehajtatják a munkaközösségek és nevelőtestület határozatait

O Gyakorolják a munkaközösség bevonásával az átruházott tantestületi jogkörüket: az intézménybe való felvétel követelményeinek meghatározása

O (felvételi vizsgák), a felvett tanulók tanulócsoportokba való beosztásának véleményezése, túlmunka és megbízások, tisztségek elosztásának véleményezése, fentiekről a tantestületet munkaértekezleteken, nevelőtestületi értekezleteken tájékoztatni kötelesek.

O Véleményezik az indítandó csoportok számát, létszámát

O Közreműködnek szakmai beszerzési, fejlesztési programokban

O Tapasztalataikról tájékoztatják a nevelőtestületet és igazgatóságot

O Szervezik a munkaközösségi tanulmányi versenyeket

O Szakmailag véleményezik (aláírással hitelesítik) a tanmeneteket

O Jelen szabályzatban meghatározott mértékben órákat látogatnak.

 

A diákmozgalmakat segítő tanár feladata:

 

O A diákönkormányzat munkájának segítése

O A különböző szak- és kulturális területeken működő diákcsoportok munkájának összehangolása, a csoportokat irányító- segítő pedagógusok összefogása, munkájuk segítése

O A csoportok diákvezetőivel való folyamatos kapcsolattartás

O A diákvezetők igényei alapján belső továbbképzések szervezése

O A diák önkormányzati jogosítványok érvényesülésének segítése

O Az iskola hagyományrendszerének ápolása, továbbfejlesztése

O Az iskolai, tanórán kívüli megmozdulások, ünnepélyek, kulturális események stb. irányítása, összefogása.

 

2.11.7. Együttműködés a szülők és a pedagógusok között:

O Szülői értekezletek

O Szülői fogadóestek, nevelők fogadóórái

O Osztályok szülői munkaközösségei

O Ünnepségek (ballagás, tanévnyitó és záró)

O Kirándulások (főként külföldi utak) előtt külön megbeszélés.

 

2.11.8.. Kapcsolat a szülői munkaközösség és a nevelőtestület, igazgatóság között

 

Az osztályok szülői munkaközösségi választmányokat alakítanak, létszámuk tetszőleges, irányítójuk választott elnökük és az osztályfőnökök.

A Szülői Munkaközösség Iskolai Választmányába minden osztály egy fő válaszmányi tagot delegál. Az iskolai választmány munkáját választott elnök irányítja, a választmány működéséért az igazgató a felelős.

Az intézményben évente két kötelező szülői értekezletet tartanak. A szülők, az osztályfőnökök vagy az igazgatóság javaslatára rendkívüli szülői értekezlet is összehívható.

A szülői munkaközösségek osztályválasztmányai a szülők és az osztályfőnökök által szükségesnek tartott számú ülést tartanak évente.

Az iskolai választmány egy évben legalább négy ülést tart, az érvényes jogszabályokban foglalt feladatai ellátása céljából, az üléseken az igazgató vagy helyettese minden esetben részt vesz.

Azokra a nevelőtestületi értekezletekre, melyek az intézmény Házirendjét, Szervezeti és Működési Szabályzatát, Pedagógiai Programját és éves munkatervét tárgyalják, az iskolai választmány elnökét meg kell hívni.

Az iskolai választmány az elnökön és az igazgatón keresztül tart fenn a nevelőtestülettel információs kapcsolatot.

Az osztályok szülői közösségeit az iskolai választmány tagjai informálják a választmány és a nevelőtestület munkájáról.

A Szülői Munkaközösség Iskolai Választmányát döntési, egyetértési, véleményezési jogkörébe tartozó kérdések ügyében mindenkor a döntést hozó nevelőtestületi értekezlet előtt kell informálni.

 

 

A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködése a törvénynek megfelelően szabályozott és rendszeres, kiterjed az iskolai tevékenység megtervezésére, értékelésére, véleménynyilvánításra.

A továbbfejlesztés szükségességét és lehetőségét az intézmény minőségbiztosítási rendszere határozza meg.

Mindig is fontos szerepe kell legyen a kapcsolatokban

O Az elégedettség vizsgálatának

O A szükséges korrekciók megvalósításának

O A továbbfejlesztési irányok kijelölésének.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.13. A KHARISZ KERESZTÉNY ÁLTALÁNOS ISKOLAKÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA

 

 

 

1. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai

 

1. 1. Törvényi háttér, szabályzók

 

Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai:

· 8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

· 16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.

· 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

· 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.

 

Környezet- és természetvédelmi jogszabályok

 

Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg.

Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, a helyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. § 1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat. Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részeként a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi.

A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeink védelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepet kell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak, hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok és önszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges.

Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelési feladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem).

A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik az oktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátása során a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatás keretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosított szervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai és kockázatai”.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokat nem lehet kötelezni.

Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékelése szerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésében kiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyó tevékenységnek.

1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és az UNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróban megrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikált biodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga és kötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ez csak társadalmi összefogással valósítható meg.

A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell, azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával és terjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával, valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy a társadalom környezeti kultúrája növekedjen.

 

1.2. helyzetelemzés, helyzetkép

 

Az iskola helye és épülete

Iskolánk 1999. szeptembere óta Budapest nyolcadik kerületében, a Golgota utca 3. szám alatti Golgota Közösségi Házban működik. Saját iskolaudvarunk nincsen, erre a célra a Golgota téri játszóteret és parkot vesszük igénybe. Mind az iskola környékén, mind a parkban a mai napig problémát okoz a szemét és a kutyapiszok. Az iskola közvetlen környékének rendben tartását, szépítését az épület fenntartója megszervezte. A Kolónia vezetőségével illetve a Józsefvárosi Önkormányzattal pedig rendszeresen kapcsolatban állunk e téren. Több előrelépés is történt már, a parkban külön kutyafuttatót helyeztek el, a park és a környék folyamatosan rendben van tartva, a szelektív hulladékgyűjtés lehetőségét is megteremtették.

Az épület régi, felújítása, korszerűsítése energiatakarékosabbá tétele folyamatosan zajlik. A következő nagy feladat a fűtésrendszer átalakítása lesz.

Az épületen belül nagy gondot fordítunk a rendre, a tisztaságra és az iskola szépítésére. A karbantartók és a takarító személyzet mellett minden tanár illetve a felelősök is odafigyelnek arra, hogy a nap folyamán a munka megfelelő környezetben folyhasson.

Az iskola működése környezeti nevelési szempontból

 

A környezeti nevelés korábban is szerepelt nevelési programunkban. Hisszük és tanítjuk, hogy a minket körülvevő világot Isten teremtette, s ránk, emberekre bízta, hogy jó sáfárai legyünk annak. A különböző tantárgyak tantervében, az osztályfőnöki órákon, az iskolán kívüli programokon és a napközis foglalkozások keretében is rendszeresen tanítjuk diákjainkat környezetük védelmének fontosságáról.

A szép, barátságos iskolaképre is nagy hangsúlyt fektetünk, kialakításába a tanulókat is bevonjuk. Ügyelünk az iskola tisztaságára. A nevelők feladatához tartozik az osztálytermek és a folyosók tisztaságának felügyelése. Minden osztályban van hetes, az ő feladata a terem szellőztetése, nap közben illetve nap végén tanulótársainak rendrakásra való buzdítása.

Papírgyűjtést is rendeztünk már, de ennek rendszeressége, az elszállítás nehézsége miatt, még nem biztosított.

 

1.3. Erőforrások

 

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

Az iskolának a következő tanévekben – az alábbiakat figyelembe véve – ki kell dolgoznia részletesen is az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét.

 

Személyi:

A) Belső:

 

Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés ill. oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a szaktanárok együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése vezetőségi feladat, a koordinátori szerepet az iskolai szabadidő-szervező tanár látja el.

Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.

Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekeikben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjainkon a szülők is részt vesznek.

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl. féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtató- patront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés tovább-fejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van.

B ) Iskolán kívüli együttműködés:

 

Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.

 

Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények: A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja.

 

Civil szervezetek: A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás vezetőségi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel.

 

Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

 

Anyagi

 

Céljaink megvalósításához az anyagi fedezetet egyrészt az éves költségvetés részeként a fenntartótól, valamint ezen tárgyú pályázatok megpályázásával kívánjuk megteremteni.

 

2. Alapelvek, célok

 

2.1. Általános célok, értékek a keresztény iskolában folyó környezeti nevelésben

 

Az iskola hitvallása

· A keresztény világnézet kiindulópontja az, hogy a Biblia Istennek az életre vonatkozó hiteles szava. Az Írás Istentől ihletett ön-kinyilatkoztatás, amely engedelmességet és választ igényel.

· Isten embereknek teremtett bennünket. Mint ilyenektől, azt kívánja, hogy gondoljuk végig azokat az életre vonatkozó elveket, amelyeket a Szentírásban, a teremtésben és Jézus Krisztus személyében számunkra kijelentett, és cselekedjünk azok szerint.

· A Biblia felhatalmazza az embert, hogy uralkodjon és munkálkodjon a földön /I.Móz.1:28, 2:15/. A föld felett uralkodni azt jelenti, hogy a többiek javára alakítani és szolgálni. Jézus élete erre a példa, aki minden hatalmát feladta értünk.

· Isten az embereket képmásaiként /I.Móz.1:27/ arra hívja el, hogy fejlődjenek és bontakoztassák ki lehetőségeiket, egy szerető és dinamikus Isten munkatársaiként, környezetük alakításában.

· Isten az Ő teremtett világát, annak teljes bonyolultságával az emberre bízta, hogy védelmezze, gondozza azt. Felelős sáfárai kell hogy legyünk Isten ajándékának, a Földnek, azon belül hazánknak és közvetlen környezetünknek, úgy hogy ennek minden élő teremtmény hasznát lássa és így, Isten dicsőségét szolgálhassa.

 

Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet- és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk.

 

2.2. Hosszú távú pedagógiai célok

 

· az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása

· az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése

· rendszerszemléletre nevelés

· holisztikus szemléletmód kialakítása

· fenntarthatóságra nevelés

· a környezetetika hatékony fejlesztése

· érzelmi és értelmi környezeti nevelés

· tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés

· a környezettudatos magatartás és életvitel segítése

· az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése

· az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése

· az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása

· helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések

· problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség

· globális összefüggések megértése

· létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása

 

2.3 Konkrét célok és feladatok

 

· természeti – épített – szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése

· helyi értékek és problémák feltérképezése

· helyi célok megfogalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, örökbefogadott patak, hulladék, energiatakarékosság, helyi védettség stb.)

· lakóhely megismerése (értékek, gondok – a megoldás módjai)

· hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken

· azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken

· a szülőkkel, az iskola környezetében élőkkel a kommunikáció fejlesztése

 

 

 

Az iskola elhelyezkedéséből adódó jellemzők:	Célok:	Tevékenység, feladat: (a még megvalósítandók, ill. a folyamatos tevékenységek kiemelése)
Nagy forgalom	Közlekedési biztonság növelése A kerékpáros és gyalogos közlekedés segítése	- közlekedésbiztonsági ismeretek kiemelt tanítása - kerékpárral közlekedők számára biciklitároló - biztonsági felszerelések használatának ösztönzése
Zaj	Csökkentés	- fák, cserjék ültetése - speciális ablaküvegek
Légszennyezés	Csökkentés	- gyomtalanítás, parlagfű-irtás
Szemét és kutyapiszok	Tiszta, egészséges környezet	- szeméttárolók sűrítése - szelektív hulladékgyűjtés, (papír, olaj, fémdoboz, szárazelem) komposztálás - kutya WC szorgalmazása - felvilágosító előadások az egészségkárosító anyagokról és a fertőzési veszélyekről - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata
Játszótér	A gyerekek mozgásigényének kielégítése	- az iskola által használt játszótér felszerelésének bővítése, homok cseréje
Az iskolabelső	Tiszta, meghitt környezet	- festések, felújítások, a dekorációhoz falitáblák, élősarkok, akvárium, madarak, a mellék-helyiségekben szappan, WC papír - portalanítás (atkák-allergia) - gyakori szellőztetés (beltéri szennyezőanyagok: formaldehid, szén-dioxid) - lábtörlők alkalmazása
Energia-felhasználás	Takarékos fűtés	- gázkazán szabályozása - nyílászárók javítása
Világítás	Egészséges, takarékos	- neonok cseréje energiatakarékos izzókra
Vízfelhasználás	Egészséges ivóvíz, vízfogyasztás csökkentése	- víztakarékos öblítés, csapok karbantartása, a klórozott szénhidrogéneket kiszűrő víztisztítók alkalmazása

 

Csatorna	A csatorna karbantartása	- biológiai lebontók alkalmazása - ecetsav, moss- szóda, borax, szódabikarbóna és egyéb környezetbarát takarítószerek alkalmazása
Az iskola eszközellátottsága	A tanítás-nevelés élmény-központúságának növelése, az esztétikai érzék fejlesztése – egészséges személyiség	- a tantermekben írásvetítő, TV, video és számítógép - esztétikus dekorációk, falitáblák, szemléltető-anyagok - digitális fényképezőgép, gáztűzhelyek, konyhai eszközök, ismeretterjesztő folyóiratok, könyvtár, mediatár

 

· A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést.

· Érzékennyé tenni a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére.

· Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását.

· Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását.

· Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását.

· Felkészíteni a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyerekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit.

· Kis létszámú osztályok fenntartása, ahol a pedagógusok jobban oda tudnak figyelni a gyerekek előrehaladására, problémáira. A kis létszám lehetővé teszi, hogy felfedezzük a gyerekek bizonyos irányú tehetségét, és módunkban áll érdeklődési körüknek megfelelően terelgetni őket azon az úton, melyen tehetségüket kibontakoztathatják. A kis közösségi létszám lehetővé teszi a könnyebb együttműködést, a szereteten alapuló nevelés szolgálatát.

· A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika-életvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel.

· Konkrét természetvédelmi és környezetvédelmi oktatás a felsőbb évfolyamokon a természetismeret, illetve biológia tantárgy keretében.

· Ökológiai szemlélet tükröződése a természetes életközösségek sokféleségének megfigyelésével, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésével, az élőhelyek megóvásával, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységgel.

 

 

 

 

 

 

 

 

3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3. 1. Tanórai keretek Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemlélet formálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend, természethez fűződő viszony kialakítására. Ez minden szaktanár feladata, a megvalósítást viszont nagymértékben befolyásolja, hogy milyen tantárgyról is van szó. Több tantárgy oktatását többé-kevésbé a környezeti nevelési komponensek eddig is tartalmazták, de ezek tervszerű alkalmazása, összehangolása gondos tervezést igényel. A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megismeréséért.

3.1.1. Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt az alsó tagozatban

A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos tárgyak teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módon történik. Az első és második osztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és „környezetbarát” szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje. A környezeti nevelés tantervbe illesztésének egyik megvalósítási módja a „beleoldás”. Beleoldásnak vagy tematikus tanításnak nevezzük azt a módszert, amikor a környezeti nevelési fogalmakat, feladatokat és példákat a már meglévő tantervi célkitűzésekbe építik be. Ezt a módszert alkalmazhatjuk egyetlen téma tanításánál, vagy úgy is, hogy az egész tantervet áthatja a környezeti nevelés szemlélete. A megszokott tananyag kiegészítését és kibővítését adják a környezeti nevelési témák. A beleoldás módszerének előnye, hogy könnyű megvalósítani. Ahol csaknem minden tantárgyat egyetlen pedagógus tanít, magától értetődő módon bele lehet szőni az órák anyagába a környezeti nevelési témákat. Eredményességének oka, hogy itt nyílik a leginkább lehetőség arra, hogy a szokásos napi tevékenységen belül helyet találjanak a környezeti nevelésnek. A környezetismeret tantárgy az elemi környezeti nevelésnek a fókuszpontja azáltal, hogy óráin tervszerűen és intenzíven történik a tanulók környezeti attitűdjének és ismereteinek fejlesztése. Személyes tapasztalatokra, élménygyűjtésre épül. Integrálja a természeti és társadalmi jelenségeket. A tanulói tevékenységek állnak az órák megtervezésének középpontjában. A tantárgy koncentrációs lehetőségeket kínál: lehetővé teszi az anyanyelvi, matematikai, esztétikai és a környezeti nevelés összehangolását. A magyar nyelv és irodalom órákon környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenység lehet pl. a mindennapi életből, természeti környezetből vett témán alapuló szépirodalmi művek, versek, prózai alkotások, ismeretterjesztő szövegek tanulmányozása, elemzése. Néhány példa az alkalmazható módszerekből:

· kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között

· szereplők cselekedeteinek értékelése

· érzelmek és tulajdonságok megfigyelése, kérdések és válaszok megfogalmazása

· emberi kapcsolatok felismerése, több szempont figyelembevétele

Matematika: Szöveges feladatokban valódi adatokat felhasználása a tanítás során, például egyes vadon élő fajok egyedszámának, vagy az emberi népesség számának alakulása. Keressék meg más adatok hozzáférési forrásait, és az adatokat használják fel különböző típusú feladatok (algebrai műveletek, grafikonok készítése stb.) megfogalmazásánál. Jelentős szemléletformáló hatása lehet valós, a saját meteorológiai mérőállomáson gyűjtött adatsorok alapján összeállított feladatoknak is. A testnevelés eszköze lehet pl. a mozgás örömének átélése, a szabad levegőn tartózkodás fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása. Lehetséges témák, tevékenységek, pl.:

· Gyalogos, kerékpáros túrák

· A természeti környezet sajátosságai

· Helyes viselkedés a természetben

· Tájékozódás terepen

· A zaj is szennyezi a természetet.

Rajz és vizuális kultúra: A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára (módszer lehet pl. hulladékok felhasználása „művészeti” alkotások létrehozásához, virágok, csigaházak, termések gyűjtése, lenyomatok készítése). A technika-életvitel tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezzék a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressenek és mutassanak be. (Lehetséges témák: ismerkedés az anyagokkal, érzékszervi tapasztalások, a közlekedés környezetszennyezése: lég és zaj. Ember és környezete. Természeti és ember alkotta környezet. Kézműves technikák, Környezetbarát fogyasztói szokások, hulladékkezelés, takarékosság.) 3.1.2. Környezeti nevelés az erdei iskolában A program kidolgozása és megvalósítása egyik rövid távú célunk. 3.1.3. Környezeti nevelés tantárgyi keretek közt a felső tagozatban A környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak: biológia, földrajz, fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is. A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi viszonyok meghaladása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelőséget. Ezek a tárgyak útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tárgyak feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket. A technika-életvitel tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezze a környezetbarát létformát, és követendő, helyes példákat keressen és mutasson be. Az anyanyelv, idegen nyelvek és a matematika oktatása során a környezeti nevelés lehetősége lehet például: újságcikkek elemzése, fordítása, amelyek környezeti problémákkal, azok sikeres megoldásával foglalkozik, szituációs játékok játszása, a megszerzett ismeretek környezetvédelmi szakterületen való alkalmazásának bemutatása, illetve ilyen témájú gyakorlati példák alkalmazása. Jelentős szemléletformáló hatása lehet például valós, a saját meteorológiai mérőállomáson gyűjtött adatsorok felhasználásának matematikai és fizikai számítási feladatokban. A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára (egy módszer lehet pl. hulladékok felhasználása „művészeti” alkotások létrehozásához). A test- és egészségnevelési tárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával teheti a legtöbbet. 3.1.4.Osztálykirándulások A környezeti nevelés egyik hatékony módszere a tantárgyi időben szervezett terepi program, az osztálykirándulás szervezése. A helyi tanterv megvalósulását szolgálja. A valóságos környezet megismerésére, értékeinek befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A kirándulásokon az érzéki-megismerő tanulás, a cselekvő- felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés kialakulását. A szabad idő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiség és közösségfejlesztő hatású. A kirándulások időpontját munkatervünkben előre meghatározzuk. Megszervezéséért az osztályfőnök felelős. A kirándulás költségeit (útiköltség, étkezés, belépők) a tanulók fedezik, melyet az osztályfőnök a szülőkkel előzetesen megbeszél.

3.2. Tanórán kívüli lehetőségek

 

A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapozni, hogy az iskolában lehetővé váljon a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség formálása.

 

Célkitűzések

 

A választott programok és az alkalmazott módszerek

· fejlesszék a tanuló szociális képességeit

· adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére

· rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket

· ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására

· alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szokásokat, viselkedési normákat

· mutassanak követendő mintákat

· ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre, tárják fel, hogy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti problémák megoldása, megelőzése érdekében

 

Tisztasági verseny A tanulócsoportok közötti verseny kiterjed a tanterem, a taneszközök rendjére, az öltözőszekrények rendezettségére, mindezek tisztaságára. Értékelés havonta, az összesítés és díjazás tanév végén történik.

Diavetítéses természetismereti előadások Az erdei iskolákat és a terepgyakorlatokat követően ezekhez kapcsolódó, saját fotóanyagra épülő diavetítéses előadásokat tartunk a csoportoknak.

Kis kézműves foglakozások Minden alsó tagozatos csoport számára évente két alkalommal, napközis foglalkozások keretében természetes anyagokra és hagyományos kézműves technikákra épülő foglalkozásokat tartunk Egy foglalkozáson egyszerre egy tanulócsoport vesz részt.

Kiselőadók fóruma Minden második évben kiselőadói fórumot rendezünk, ahol a jelentkezők - osztályonkénti forduló után - az egész alsó tagozat előtt mutathatják be saját, természettudományos témájú előadásukat. Nem verseny, minden előadó díjazásban részesül.

A környezetvédelem jeles napjai

A természet-környezetvédelem jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezünk meg és tudatosítjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezünk, illetve pályázatot írunk ki.

 

Február 2.	Vizes Élőhelyek
Március 6.	Nemzetközi Energiahatékonyság Nap
Március 22.	Víz Világnapja
Március 23.	Meteorológiai Világnap
Április 3.	Csillagászati Világnap
Április 4.	Laboratóriumi Állatok Napja
Április 7.	Egészségügyi Világnap
Április 22.	Föld Napja
Április 24.	Kísérleti Állatok Védelmének Napja
Május 8.	Nemzetközi Vöröskereszt Napja
Május 10.	Madarak és Fák Napja
Május 15.	Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon)
Május 15.	Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap
Május 18.	Múzeumi Világnap
Május 24.	Európai Nemzeti Parkok Napja
Május 31.	Dohányzásmentes Világnap
Június 5.	Környezetvédelmi Világnap
Június 8.	Óceánok Világnapja
Június 17.	Világnap az Elsivatagosodás Ellen
Június 21.	A Nap Napja
Június 25.	Barlangok Világnapja
Július 11.	Népesedési Világnap
Augusztus 9.	Állatkertek Napja
Szeptember 16.	Ózon Világnapja
Szeptember 22.	Autómentes Nap
Szeptember 23.	Takarítási Világnap
Október 1.	Habitat Világnap
Október 4.	Állatok Világnapja
Október 8.	Madárfigyelő Világnap
Október 8.	Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja
Október 10.	Lelki Egészség Napja
Október 15.	Nemzeti Gyaloglónap
Október 16.	Élelmezési Világnap
Október 21.	Földünkért Világnap
Október 31.	Takarékossági Világnap
November 17.	Füstmentes Nap
November 27.	Fogyasztásszüneteltetési Nap
December 1.	AIDS elleni világnap
December 29.	Biodiverzitás Védelmének Napja

ÖKO szakkör:

 

A szakkör a kutató típusú, önállóan vizsgálódni szerető tanulók fejlesztésének nagyon jó színtere. Az ÖKO szakkör állatkerti foglalkozásokat tart, a Természettudományi Múzeumba látogatnak el, madáretetőt készítenek és helyeznek el. Időjárási megfigyeléseket végeznek, segítenek az iskola környékének és a játszótérnek a tisztántartásában.

 

Túraszakkör Havi két alkalommal, szombati napokon a környékbeli hegységekbe egész napos, évente kétszer egész hétvégés kirándulásainkat szervezünk az ország távolabbi pontjaira.

Hulladék program

Válogatott hulladékgyűjtés az osztálytermekben: Az osztályok mindennapi élete során az osztálytermekben „termelődött” hulladék válogatott gyűjtését, és elhelyezését szeretnénk megoldani, valamint célunk az ezzel kapcsolatos háttérismeretek, viselkedésformák elsajátíttatása. Ennek jövőbeni hozadéka az lesz, hogy a tanuló megismerkedik a szelektív hulladékgyűjtés és kezelés alapjaival, ami így beintegrálódhat a család élettevékenységébe. A gördülékeny működtetés feltétele a folyamatok gondos megtervezése. Tanösvény program Programunk során a gyerekek szakmai vezetéssel ismerkednek meg a lakóhelyük közelében található természeti értékekkel. A kirándulásokat követően a tanösvény látogatáshoz kapcsolódó diavetítéses előadást tartunk a csoportoknak. A természetismereti tárgy tanítása során sokrétűen építünk a terepgyakorlatok és az előadások élményeire.

Tanulói pályázatok

Egy-egy környezetvédelmi probléma, témakör önálló kutatása, feldolgozása. A tanulók motiválása a legjobb munkák díjazásával történik. A születendő munka formája sokféle lehet: rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás.

Zöldesítés:

Az iskola előtti utca füvesítésében részt veszünk. A környezetvédelmi jeles napokhoz kapcsolva vagy önálló programként, a szülők illetve az iskola-közeli (lakótelep) lakosság megnyerésével cserjék, fák ültetésével szépíthetjük környezetünket és a zajtól, portól védhetjük szervezetünket.

Vetélkedők, tanulmányi versenyek

Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hogy vegyenek részt helyi, regionális és országos versenyeken.

Általános iskola 5–6. évfolyam	Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos Verseny
Általános iskola 7–8. évfolyam	Herman Ottó Országos Biológia Verseny
Általános Iskola 5.-8. évfolyam	Balogh János Országos Környezet –Egészségvédelmi Csapatverseny

 

 

Városismereti program

A Diákönkormányzattal való együttműködés keretében szervezzünk olyan programokat, amelynek során megismerhetik a gyerekek a szűkebb és tágabb környezet jellemző épületeit, tereit és egyéb objektumait. Az ismereteket vetélkedők illetve kiállítások formájában lehet még jobban rögzíttetni a tanulókkal.

Művészeti csoportok, ünnepségek

Néhány problémára megpróbáljuk ráirányítani a figyelmet a művészet eszközeivel. Irodalmi műsort szervezünk (pl. Föld napja, Víz világnapja) és felhasználjuk drámapedagógia korszerű módszereit is. Természetes anyagok felhasználásával készítünk el egy környezetbarát lakóház, porta modelljét.

 

Kézműves foglalkozás

A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaházak stb.) illetve az újrahasznosítható hulladék-anyagok felfelhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készíthetünk, amelyekből kiállítás vagy vásár is szervezhető (pl.: Karácsonyi vásár)

 

Kharisz hét

Az iskolai programnak mindig lehet környezet-egészségügyi része is.

Sportnap

A szülőkkel összefogva egész naposra is tervezhetjük (szombat) és az egészséges ételek, italok, gyógyhatású készítmények vásárával, táncbemutatókkal, egészségi állapotfelméréssel is összeköthetjük.

Napközis szabadidős foglakozások:

Séta a környéken, termések gyűjtése

Látogatások:

Állatkertben, múzeumban, botanikus kertben, arborétumban, tanyán, nemzeti parkban, szeméttelepen, hulladékégetőnél, szennyvíztisztító telepen, papírgyárban. Ennek során előre megadott szempontsor vagy feladatlap segítségével buzdítsuk a gyerekeket az önálló felfedezésre, az ismeretek önálló feldolgozására.

Előadások

A nagyon jól sikerült környezet-egészségvédelmi tanulói kiselőadásokból illetve a kiírt pályázatok szóbeli védéséből rendezhetünk egy iskolai szintű programot is. A tanulók, tanárok, szülők környezet-egészségügyi nevelésének egyik hasznos módszere amellett, hogy fejleszti a tanulók helyes önértékelését és pozitív megerősítését. Hívhatunk meg ebben a témában jártas szülőket vagy szakembereket, sőt volt tanítványokat is!

Filmklub:

Környezetvédelmi, egészségügyi problémákat tárgyaló filmek megnézése és utána beszélgetés, véleménycsere.

Szülői értekezletek:

Utalás a környezet-egészségvédelem néhány fontos elemére.

 

4. Módszerek

 

Szempontok a módszerek kiválasztásakor

· alkalmazkodjanak az életkori sajátosságokhoz

· vonjanak be minél több tanulót

· az iskola keretein túl is legyenek hatással

· a természetbe szervezett tevékenységek száma a lehető legtöbb legyen

· alapvetően pozitív szemléletet tükrözzenek, kerüljük a katasztrófapedagógiát

· a lakóhelyi vagy közeli konkrét példára alapozzanak, kötődjenek a napi élethez

· nyújtsanak sok élményt a tanulónak

· az érzelmeken át hassanak

· a személyes megtapasztaláson alapuljanak

· együttműködésen alapuljanak (teljes tantestület, egyéb iskolai dolgozók, külső szövetségek, szülők stb.)

· alapozzanak a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, megismerési vágyára, korszerű technikai ismeretére

· legyen bennük sok játékos elem

 

Játékok

· Szituációs

· Memóriafejlesztő

· Kombinációs

· Érzékelést fejlesztő

· Ráhangolást segítő

· Bizalomerősítő

· Kapcsolatteremtést segítő

· Drámapedagógia

 

Modellezés

· Hatásvizsgálatok

· Rendszermodellezés

· Előrejelző

· Működő modellek készítése, elemzése

 

Riport módszer

· Kérdőíves felmérés

· Direkt riportok

· Fotóriport

 

Projekt módszer

· Analízis – akció projektek

 

Terepgyakorlati módszerek

· Terepgyakorlatok

· Táborok

· Térképkészítés

· Egyszerű megfigyelések

· Célzott megfigyelések, mérések

 

Aktív, kreatív munka

· Természetvédelmi és fenntartási munkák

· Rekonstrukciós munkák

· Madárvédelmi feladatok

· Szelektív hulladékgyűjtés

· Rend- és tisztasági verseny

 

Közösségépítés

· Csoportszervezés a környezet-egészségügyi nevelés érdekében

 

Művészi kifejezés

· Vizuális művészet a környezeti nevelésben

· Irodalmi alkotások

· Zeneművészet

· Fotóművészet

· Táncművészet

· Népművészet

· Esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése

· A tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén

 

 

A természetismereti órák eszközigényesek. Fontos, hogy milyen tárgyi felszereltségre építhetünk: szemléltetőeszközök, tablók, poszterek, képgyűjtemények, képi, vizuális információk. Ezen a területen is fontos előrelépnünk.

 

Környezetvédelmi vizsgálódásokhoz:

Víz-és talajvizsgáló készlet, savas eső felfogó tartály, mérőhenger, Petri csészék, kémcsövek, szűrők, határozók, mikroszkópok, tárgylemezek, fedőlemezek, indikátorok (alumínium, ammónia, kémhatás, nitrát, olaj, ólom, vízkeménység), glicerin, cellux.

Elsősegélykészlet alapvető anyag:

10 öntapadó sebtapasz, 3 közepes méretű steril kötszer, 1 nagyméretű steril kötszer, 1 extra- nagy steril kötszer, 1 steril szempárna, 2 háromszögletű kötöző-kendő, 2 krepp kötözőtekercs, 6 biztosítótű, eldobható műanyag kesztyű, olló, csipesz.

 

Applikációs képek:

Veszélyes, mérgező, gyúlékony anyagok, radioaktív anyagok, oxidálószerek.

 

 

 

6. Az iskolai környezet

Iskolánk külső, belső megjelenésének tükröznie kell azt a szemléletet, hogy mindenki fontosnak tartja a környezet állapotának milyenségét, az egészséges, esztétikus környezet biztosítását a hatékony munkavégzéshez. Nem sokat ér a szavakban átadott tudás, ha az iskola egész működése, a dolgozóinak személyes példája ellentmond annak. Ehhez mindenkinek - pedagógusoknak, technikai munkatársaknak egyaránt - tevékenyen hozzá kell járulnia a saját munkaterületén, tevékenysége során. Az iskolai környezet természet közelivé formálásához az osztályteremben szobanövények gondozásával, akvárium és terrárium berendezésével járulhatunk hozzá. Az élőlények természetes közegükben való megfigyelése hasznos tapasztalatokat nyújt, igényességre nevel, hozzászoktatja a gyerekeket a növényekkel való gondoskodáshoz, s egyúttal a közvetlen környezetet is emberibbé teszi. Általánossá kell, hogy váljon iskolánkban a környezetbarát termékek használata a papírhasználattól az írószereken át a takarításig, tanórákon és az irodákban egyaránt. A tantermek dekorálásához lehetőség szerint természetes alapanyagokat használjunk: színes karton, fa, textil, parafa. Kerüljük az egészségkárosító anyagokat tartalmazó termékeket (oldószeres ragasztó, alkoholos filc.). Műanyagokat csak indokolt esetben alkalmazzunk. A dekoráció legyen tartós, máskor is felhasználható.

· termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása

· növények, élősarok

· anyag- és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés

· egészséges élelmiszereket árusító iskolai büfé

· szelektív hulladékgyűjtés

· pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása

· iskola újság zöld rovata

 

7. Kommunikáció

 

Iskolán belül:

Munkaértekezletek, faliújság, felelősök rendszere (DÖK), egyéni beszélgetések, iskolaújság, iskolagyűlések

Iskolán kívül:

Tájékoztató füzet, szülői faliújság, szülői értekezletek, iskolaszék, SzMK megbeszélések, szórólapok a lakóknak, lakógyűlések, kábel-tv, helyi újság, önkormányzati nyílt ülések, elektronikus levelek, faxok, levelek.

 

 

8. Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés

A célok elérésének minősítése során a tevékenységek hatását vizsgáljuk a tevékenységekhez hozzárendelt megfelelési kritériumok tükrében. Ehhez bizonyos paramétereket mérnünk kell, és összevetni korábbi méréseink eredményével. Az elemzés eredménye alapján világossá válik, hogy mennyire lehetünk elégedettek a tevékenységekkel. Az elemzés eredménye tehát kiindulópontja lesz a programfejlesztési munkának. A programok részeit képező tevékenységeket együttesen, a program szintjén érdemes vizsgálni és minősíteni.

A tevékenységek eredményességének, hatékonyságának mérése

 

A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során – mint azt a korábbi fejezetekből láthattuk – szakítani szeretnénk a passzív befogadás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük.

A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonalát az alábbi elvárások megítélésével minősítjük:

· Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak.

· Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés.

· Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között.

· Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet.

· Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának.

· Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségek felismerését.

· Olyan lehetőségeket biztosítsanak, hogy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányozható, és élményt nyújtson.

· Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában.

· A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozza meg.

 

A tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák:

· a tanulói kíváncsiság megőrzését;

· az aktivitás fenntartását és megerősítését;

· a belső motivációs bázis fejlesztését;

· az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését;

· a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit;

· a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére;

· az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére; a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is.

 

Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempontjai:

· Az ellenőrzés bizalomra épüljön, és az elért tudásszint megismerésére irányuljon. Ennek alapján lehetséges a további célmeghatározás.

· Mindig biztosítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet.

· Az értékelés során a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés irányát és fokát, minősítve a személyes előrehaladást és határozott instrukciókat adva a továbblépéshez.

· Fontos az összefüggések meglátásának segítése.

 

A környezet-egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenik meg.

 

Eredményvizsgálatunk

 

· egyes tanulók esetében

· az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására

· a szociális képességek alakulására

· a beállítódások és értékorientáció fejlődésére

· a csoporthelyzet megismerésére

· a konfliktuskezelés módjára irányul.

· osztályközösségek esetében

· a csoportviszonyok alakulásának

· a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak

· az informális kapcsolatrendszernek

· a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul.

 

Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek:

· folyamatkövető megfigyelés

· célzott megfigyelés

· helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat)

· tevékenységelemzés

· egyéni és csoportos megbeszélés, interjú.

 

A nevelői követelmények teljesítésének ellenőrzési módszerei:

· a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése

· spontán és irányított személyes beszélgetések

· írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat

· nevelői teljesítmény és dokumentáció elemzése

· a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata

 

 

9. Továbbképzések

 

Iskolán belül

A tantestület tagjainak az iskola környezeti nevelési programjának kidolgozásában és megvalósításában egyaránt részt kell venni. A kollégák helyi felkészítését tantestületi megbeszélésekkel, előadásokkal és iskolai továbbképzési napokkal segítjük. A környezetvédelem területén dolgozó pedagógusok, a szaklapok és szakkönyvek biztosítják a folyamatos felkészítést, képzést.

Külső lehetőségek

A Környezet- és Természetvédő Oktatóközpont igényeknek megfelelően szervezi az akkreditált továbbképzéseket. Az országos szervezetek képzési programjairól folyamatosan kapunk tájékoztatást. Az iskola továbbképzési tervébe beépítjük a környezetvédelmi továbbképzéseket.

A KHARISZ KERESZTÉNY ÁLTALÁNOS ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA

 

1. A program elkészítésének alapjai

 

1.1. Helyzetelemzés, helyzetkép

 

Az egészségnevelés átszövi iskolánk mindennapi életét. Főbb területei:

 

Iskolaegészségügyi szolgálat tevékenysége

Iskolaorvos, védőnő - heti egy alkalom, szűrővizsgálatok, védőoltások, esetleges betegségek ellátása

Fogászati szűrés

 

Testedzés

Tornaórákon erőnlét fejlesztése, tartásjavító és gerincerősítő torna, rekreációs sportokkal való ismerkedés, tanulók fizikai állapotának mérése

délutánonként úszás , labdarúgás, kosárlabda, röplabda, tömegsport, zenés gimnasztika (év elején felmért igények szerint)

 

Szabadidőszervezés

napközis programok: lehetőség játékos testmozgásra, levegőzés, szakkörök

kirándulások: iskolai, tagozati, osztály, hétvégi túrák

különleges programok: őszi buli, alsós lányok teadélutánja stb.

ügyességi és sportversenyek (sakk, foci, kosárlabda, asztalitenisz stb.)

 

Tanulási problémák:

korai felismerés (fejlesztő pedagógus, tanítók, osztályfőnökök szerepe)

szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval

fejlesztés: alapozó terápia, helyesírás fejlesztés, korrepetálások

tantestület továbbképzése e téren

 

Az iskola légköre

családias légkör

barátságos, esztétikus iskolakép

iskolai hagyományok kialakítása, ápolása (Kharisz- hét, egyenruha)

épület folyamatos karbantartása, korszerűsítése

tisztaság megőrzése

tanár- diák kapcsolatok, osztályfőnökök szerepe

tanácsadás

tanulók kapcsolatainak és együttműködésének segítése

 

Családokkal való együttműködés

családokkal való folyamatos kapcsolattartás

családsegítés, tanácsadás

igazgatóság, osztályfőnökök, lelkipásztorok szerepe

szülők teadélutánja

szülők bevonása az iskola életébe

 

 

 

 

Gyakorlati keresztény életre nevelés

Istentiszteletek, áhítatok, Biblia órák

Felvilágosítás, tanácsadás (káros szenvedélyek veszélyei, családi életre nevelés, társas kapcsolatok stb.)

Igazgatóság, lelkipásztorok, osztályfőnökök szerepe

Meghívott előadók

Lehetőségek a szolgálatra

Gyülekezeti életben való részvétel

 

Tantervi kapcsolódások

Alsó tagozat: környezetismeret, technika, testnevelés, Biblia

Felső tagozat: természetismeret, biológia, technika, osztályfőnöki, testnevelés, Biblia

 

1.2. Erőforrások

 

Személyi:

 

Belső:

Egészségnevelésünk sikerességének legfőbb biztosítéka nevelőink példaadása, elkötelezettsége az ügy mellett, így az iskola egészségnevelési programjának megvalósításában valamennyi dolgozónk részvétele elengedhetetlen.

Az alábbi dolgozóink pedig kiemelkedő szerepet vállalnak abban:

Iskolaorvos

Védőnő

Lelkipásztorok

Fejlesztő pedagógus

Testnevelő tanár (rekreáció szakterület)

Nevelőtestület (elsősorban az alsós tanítók, osztályfőnökök, napközis tanítók, biológia illetve technika és életvitel tanár). Együttműködésük, folyamatos kapcsolattartásuk elengedhetetlen feladatuk eredményes betöltéséhez. Ennek mind időbeli mind anyagi feltételeit az iskolavezetőség biztosítja.

 

Külső:

Fenntartó: Legfontosabb szerepe a program finanszírozása mellett megfelelő felkészültségű lelkipásztorok illetve eredményes munkájuk feltételeinek biztosítása, valamint a végzett munka színvonalának ellenőrzése. A fenntartóval való kapcsolattartás vezetőségi feladat.

Civil szervezetek: A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik egészségnevelési munkánkat. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő egészségnevelési témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattartás vezetőségi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel.

Hivatalos szervek: A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy egészségügyi szempontból is megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk egészségnevelési programunk kialakításában és megvalósításában.

 

Anyagi:

 

A program megvalósításához szükséges anyagi fedezetet az éves költségvetésből illetve pályázatokból kívánjuk előteremteni.

 

 

 

2. Alapelvek, célok

 

2.1 Alapelvek

 

O Az egészség fogalma a Bibliában sokkal mélyebb és sokrétűbb, mint ahogy az a mindennapi szóhasználatban él. A fizikai, mentális és szociális jólét mellett, sőt felett szellemi jólétet, Istennel való élő és üdvözítő kapcsolatot is feltételez. Valójában ez az alapja és forrása a bibliai értelemben vett egészségnek, és ha ez helyén van, az összes többi komponens megléte magától értődő. Ezért iskolánk legfontosabb célja, hogy minden tanulónak biztosítsa a hit ajándékának elfogadásához szükséges ismereteket, élményeket és tapasztalatokat, valamint szellemi érettségre és igaz tanítványságra segítse őket.

O Hisszük, hogy Isten az egész világegyetem, és ezen belül az ember Teremtője is. Így az alkotásról elsősorban az alkotónál kell tudakozódnunk. Egészségnevelési programunk elsődleges szakirodalma és tankönyve tehát a Biblia, mely életünk zsinórmértéke, és benne megtaláljuk mindazokat az erkölcsi és etikai normákat, alapelveket, melyek követése életünk egészségéhez, kiteljesedéséhez vezet.

O Munkánk hatékonyságát nevelőink példaadása biztosítja, ez jeleníti meg és teszi hitelessé diákjaink előtt a bibliai élet modellt. Az egészségnevelés tehát az egész tantestület állandó feladata. Nagy körültekintéssel kell hát lennünk új munkatársak felvételénél.

O Fő szövetségeseink – a Szent Szellem mellett – a helyi gyülekezet és a család. Csak közös összefogással érhetünk el igazán megbízható eredményeket.

 

Hasznos Bibliaversek a témával kapcsolatban (a teljesség igénye nélkül):

 

Ézsaiás 1: 5 Minden fej beteg, minden test erőtelen

Ézsaiás 53: 5 Krisztus sebeivel gyógyultunk meg

Lukács 5: 17 Krisztus jelen van hogy gyógyítson

Zsoltárok 147: 3 Isten meggyógyítja a megtört szívet

Példabeszédek 3: 8 Isten félelme egészség a testünknek

Zsoltárok 107: 20 Isten Igéje gyógyít

1 Timóteus 4: 8 Hasznos a test gyakorlása is, de a kegyesség (Isten szerint való élet) hasznosabb

3 János 2 Lelki és testi egészség kapcsolata

1 Thesszalonika 4: 3,4 Isten akarata, hogy szentek legyünk

1 Korintus 6: 20 Áron vétettünk meg nem a magunkéi vagyunk

1 Korintus 6: 19 Testünk a Szent Szellem temploma

Filippi 4: 4-8 Helyes hozzáállás, miről gondolkodjunk

1 Korintus 7: 1 érintés nélküli szerelem

1 Mózes 2: 24,Példabeszédek 18: 22, Zsidó 13: 4 a házasság és a család szentsége

Példabeszédek 7 Az erkölcstelenség és a házasságtörés veszélyei

1 Korintus 5: 11, 1 Korintus 15: 33, Barátok megválasztásának fontossága

Róma 1: 24, 26,27 A homoszexualitás tilalma

Példabeszédek 20: 1, 31: 4,5 Az alkohol veszélyei

Efézus 5: 18 Bor helyett Szent Szellemmel töltekezzünk be

 

 

 

 

 

 

 

2.2 Hosszútávú pedagógiai célok

 

O A tanulók korszerű ismeretekkel és azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapot között.

O Alakuljon ki bennük az Istennel, önmagukkal és másokkal szembeni felelősségérzet.

O Ismerjék fel miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése, s lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási, megküzdési technikák.

O Ismerjék fel, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyközi kapcsolataik minőségén is múlik.

O Ismerjék meg az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket.

O Jussanak közvetlen tapasztalatok birtokába lényeges fogalmak értelmezése terén, váljon érthetővé és élményszerűvé számukra az egészséges, kevésbé egészséges tevékenységformák, anyagok közötti megkülönböztetés, a pozitív életszemlélet. Értség meg, hogy az egészség- a kiegyensúlyozott életvitel- eszköz a boldog és sikeres élet folytatásához.

O Szerezzenek elegendő tudást és ismeretet, hogy képesek legyenek ne csak maguk, de mások egészségének és életének védelmére is.

O Fokozatosan fejlődjön mozgásigényük, s ezzel együtt állóképességük. Alakuljon ki bennük igény a rendszeres testmozgásra.

O Helyes erkölcsi szemlélet fejlesztése (a Biblia útmutatása alapján).

O Legyen bennük igény a folyamatos fejlődésre, növekedésre.

O Tudjanak túllépni kudarcaikon és tanulni azokból.

O Legyen bennük tisztelet és megértés a másság iránt (szokások, életmód, vallások, kultúra stb.), de tudjanak megállni saját meggyőződéseikben.

O Fejlődjön szociális és karitatív érzésük.

O Fejlődjön a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartásuk.

O Egészséges önismeret és önbecsülés kialakulása.

O Képesek legyenek megállni meggyőződéseikben a kortárscsoport nyomásával szemben is.

 

2.3. Konkrét célok és feladatok

 

Vizsgált terület	Cél	Feladat
Iskolaegészségügyi ellátás	O Prevenció               O Kóros elváltozások kiszűrése	O Tanulók életkorhoz kötött kötelező védőoltásban részesítése O Megbetegedési veszély esetén a tanulók védőoltásban részesítése a mindenkori szakmai ajánlás alapján O Tanulók fogászati, szemészeti és belgyógyászati szűrővizsgálata, szükség esetén a szakorvoshoz irányítása
Testedzés	O Mindennapos testedzés biztosítása tanulóink számára O Testedzési lehetőség az alkalmazottak és a szülők számára is	O Családi sportnapok O Sportkörök bővítése, támogatása O Sportversenyek, bajnokságok szervezése, illetve azokon való részvétel
Szabadidőszervezés	O Számos lehetőséget biztosítani tanulóink számára a kulturált szórakozásra, kikapcsolódásra, ezzel alternatívát kínálva a lakótelepi bandázás illetve túlzott tévénézés számítógépezés stb. mellett O Megtanítani tanulóinkat szabadidejük értelmes, tartalmas és élvezetes eltöltésére	O Túraszakkör indítása O Szabadidőszervező, napközis tanítók továbbképzése, O A munkához megfelelő időkeret biztosítása O Tartalmas délutáni programok szervezése O Hétvégi kirándulások szervezése havi rendszerességgel O Különleges programok havi rendszerességgel O A Diáktanács aktív részvételére számítunk ezen a területen.
Tanulási problémák	O Az indulási hátrányok csökkentése O A problémák mihamarabbi felismerése O Széleskörű segítség iskolán belül a különböző tanulási nehézségekkel küzdő diákjaink részére	O Logopédus O Fejlesztő terem és a szükséges felszerelés biztosítása O Tanári továbbképzések O NILD program

 

Az iskola légköre	O Egységes és rendezett iskolakép   O Közösségfejlesztés	O Felelősi rendszer a közös helyiségek rendjének felügyeletére O Tanulópárok, tanulócsoportok kialakítása O Közös iskolai illetve osztály programok O Felső tagozatosok szolgálata az alsósok felé
Gyakorlati keresztény életre nevelés	O Felkészítés a serdülőkorra O Bibliai erkölcsi értékek átadása O A tanultak gyakorlati alkalmazásának elősegítése O A szolgálat, segítés igényének megteremtése O A gyülekezeti életbe való bevezetés	O Következő témákban Családi élet jelentősége, Kortárskapcsolatok, Szexualitás, Káros szenvedélyek Helyes döntések, Helyes önkép, önértékelés az osztályfőnöki órák adta lehetőségek hatékony kihasználása, vendégelőadók bevonásával O lelkipásztorok az osztályfőnökök munkájának segítésére O lehetőségek az aktív szolgálatra, mások segítésére O mind felnőtt, mind fiatal felnőtt segítők, tanácsadók biztosítása O klubbok létrehozása (pl. tini lányoknak)
Családokkal való együttműködés	O A szülők bevonása az iskola életébe O A szülőkkel való kapcsolat és kommunikáció hatékonysága O A családok nevelő munkájának segítése	O Tanár- szülő teadélutánok megrendezése O Családlátogatások lelkipásztorok bevonásával O Gyermekvédelmi felelős munkájához nagyobb időkeret biztosítása O Kérésre lelkipásztori tanácsadás O Osztályfőnökök rendszeres kapcsolattartása a szülőkkel O A szülői munkaközösség mozgósítása
Tanulásszervezés	O Projekt munka, témanap, erdei iskola beleillesztése az iskola munkarendjébe	Felelős választása a módszer kidolgozása gyakorlati megvalósítás
Megfelelő fizikai körülmények biztosítása	O Egészségesebb munkakörülmények biztosítása O az iskolai étkeztetésben részesülhessen mindenki , aki igényt tart rá O A tanulóink számára egészséges és megfelelő mennyiségű élelem biztosítása	O Fűtési rendszer korszerűsítése O Állandó karbantartó alkalmazása O Emeleti WC- k korszerűsítése O Tornaöltözők és zuhanyzók átalakítása O Folyékony szappan és papírtörlő adagolók felszerelése O Az anyagi fedezet megteremtése, és a munka elvégzése elsősorban a fenntartó hatáskörébe tartozik. O Ebéd mennyiségének és minőségének biztosítása O Ebédelési támogatás a rászorulóknak (akik jogszabály értelmében nem jogosultak erre.) O Uzsonnáztatás megszervezése O Ingyenes iskolatej a rászorultaknak

 

 

3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

 

 

3.1. Tanórai keretek

 

1-4 évfolyam

 

magyar nyelv és irodalom- Témával kapcsolatos, olvasmányok, történetek

környezetismeret - 1-4.osztály Testünk, életműködésünk, közlekedés

technika és életvitel - Közlekedés, balesetvédelem

 

5-8 évfolyam

 

osztályfőnöki- Évi 10 óra egészségnevelési célokat kell hogy betöltsön. Ezen órák tanmenetének kidolgozása kiemelt feladat.

Természetismeret - 5. osztály Gyümölcsök, haszonállatok

Biológia - 7. osztály Távoli tájak termesztett növényei, 8. osztály Az emberi szervezet

technika és életvitel - 5. osztály Táplálkozás, közlekedés, 7. osztály Lakókörnyezetünk, egészségünk fejlesztése, közlekedés, 8. osztály Környezetbarát rendszerek, környezetszennyezés és egészségünk, közlekedés, a megjelenés higiéniája

 

A fentiek mellett fontos szerepük van a Biblia és a testnevelés óráknak is.

 

3.2. A mindennapos testmozgás lehetőségének megteremtése

 

1-8. osztályban heti három testnevelés órája van a diákoknak. A fennmaradó két napon az alsó tagozatosoknak 30 perces tornát tartanak a tanítók. A szükséges időt a tanórák megrövidítésével biztosítjuk. Az órák 40 percesek ezeken a napokon. Helyszín jó időben a park, rossz időben a földszinti zsibongó vagy a tornaterem. A felsősök sportköri foglalkozásokon vehetnek részt, melyeket többnyire a fennmaradó két napra tervezzük. A részvétel szabadon választott.

 

3.3. Tanórán kívüli lehetőségek

 

O Napközi- Tisztálkodás, levegőzés, tartalmas időtöltés- szakkörök, sport

O Közös étkezések – Helyes étkezési szokások kialakítása. Megfelelő ételek biztosítása.

O Klubbok- tájékoztatás, lehetőség a külöböző problémák, lehetőségek átgondolására

O Szakkörök

O Diáksportkör

O Sportversenyek, bajnokságok

O Különleges programok- közösségfejlesztés, kultúrált szórakozási lehetőségek biztosítása

O Kirándulások

O Nyári táborozás

O Előadások

O Kiállítások

O Rajzversenyek

O Iskolaújság

O Faliújság

O Könyvtár

O Idősek otthonában, árvaházban, kórházban tett látogatások, műsorok, rendszeres szolgálat

O Felsősök szolgálata az alsósok felé

O Erdei iskola

O Témanap

O Felmérések, kérdőívek

O Filmvetítések

O Vitafórumok

 

4. Módszerek

 

O Szemléltetés egészségnevelő plakátok, faliújság, egészségnevelési témával foglalkozó újságok és folyóiratok elhelyezése a könyvtárban, kiállítások, diavetítések, filmek, applikációs képek, biológia szertár anyagai

O Kerekasztal- vita

O Szerepjáték, szituációs játékok

O Kérdőívek, felmérések

O Magyarázó jellegű előadás

O Kiselőadások

O Csoportmunka

O Megfigyelés

O Kísérletezés

O Ötletbörze

O Gyűjtőmunka

O Tanulmányi kirándulások

O Projektmunka- kidolgozás alatt

O Erdei iskola- kidolgozás alatt

O Témanap- kidolgozás alatt

O vetélkedők, versenyek

 

5. Taneszközök

 

Információhordozók: szakirodalom tanárok, diákok számára, újságok folyóiratok, diafilmek, videó filmek

Tv készülék, videó lejátszó, kamera

Biológiai szemléltető eszközök

 

6. Továbbképzések

 

Belső: Igény szerint, a vezetőség szervezésével.

 

Külső: Szabadidőszervező, gyermekvédelmis, fejlesztő pedagógus, biológia, technika és testnevelés tanárok, tanítók, osztályfőnökök részére. Részletesen lásd a továbbképzési tervben.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

I.melléklet

 

2.14. A Kharisz Keresztény Általános Iskola fogyasztóvédelmi programja

 

Jogi háttér

 

A fogyasztóvédelemről szóló törvények, valamint az EU jogharmonizációs követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI. törvénnyel módosított Közoktatási törvényben (1993. évi LXXIX. Törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása.

A Kormány 243/2003. (XII.17.) számú rendeletével kiadott nemzeti alaptanterv (NAT) értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására, kiemelt feladat a NAT-ban a felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap.

 

A fogyasztóvédelem oktatás célja

„A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikusfogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.” (NAT)

 

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban.

Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdasági és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztése. (NAT)

 

Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat, megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett.

A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket elsajátíttatni, készségeket, hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású.

Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is.

A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési folyamatba.

A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra, erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információáramlás.

Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony.

 

Az értékek formálásában lényeges például:

 

• a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése
• az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása
• a természeti értékek védelme

 

Fontos továbbá a fogyasztás során:

 

• a tájékozódás képessége
• a döntési helyzet felismerése és
• a döntésre való felkészülés

 

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat.

 

Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez.

 

Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön-vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. E szemlélet a környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek.

 

Környezettudatos fogyasztás: Kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között.

 

Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználása,amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás, illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.

 

Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

 

 

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban

 

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos tartalmak. Például:

Technikai háztartási ismeretek: a gyártás és a termékminőség összefüggései

Matematika: banki, biztosítási vagy üzemanyag - fogyasztási számítások

Fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák)

Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások

Magyar: reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái

Biológia: génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás

Kémia: élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk

Informatika: elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), enternetes fogyasztói veszélyforrások, telefónia

Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története stb.

 

- Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)

- Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)

- hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel)

- Az iskola fogyasztóvédelmi működése (az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az ezzel kapcsolatos foglalkozások

 

Módszertani elemek

 

Valószínűleg akkor járunk a legjobban, ha az amúgy is zsúfolt iskolai tantervbe nem a hagyományos módszertani elemekkel és merev tanórai keretek között folyó oktatásból préselünk bele még többet, hanem bizonyos készségek fejlesztésével a fennhatóság és a fenntartható fogyasztás területén. Ilyen készségek: a kritikus gondolkodás, az egyéni és a csoportos döntéshozás és a problémamegoldás. A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és a társadalom viszonyáról szóló információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és végrehajtás módszereit.

 

A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat.

A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásiról. Az információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a család vásárlói magatartását.

A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független gondolkodás fejlesztésének.

Fontos, hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi és globális problémákon keresztül.

· Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól

· Riportkészítés az eladókkal

· Média figyelés, médiaelemzés, reklámkritika

· Egyéni és csoportos döntéshozatal

· Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása

· Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés

· Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével

· Esettanulmány

· Szituációs játékok

· Érveléstechnikai gyakorlatok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II.melléklet

 

2.15. A nem szakrendszerű oktatás szakmai-pedagógiai céljai iskolánkban az alapozó szakasz nevelő-oktató munkájában:

 

Iskolánkban a nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei és céljai között – NAT 2007. évi módosítása, a Közoktatási törvény jogszabályi utalásai, előírásai alapján, a 2008/2009-es tanévtől kiemelt fontosságot kapott: az alapozó szakaszban a kulcskompetenciák, a készségek- képességek begyakorlása, megerősítése és fejlesztése. A kompetencia alapú oktatásra áttérés középtávú tervünk. Az erre való törekvés alapvetően meghatározza oktatáspolitikai, szakmai-pedagógiai tervező és tanügyi szervező munkánkat.

Nevelési programunkban „a tehetség, képesség kibontakoztatása – a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása” fejezetekhez szervesen kapcsolódik az alapozó szakaszban a nem szakrendszerű oktatás-nevelés szakmai-pedagógiai és tanügyi, jogszabályi feladatainak meghatározása, megtervezése és részletes kidolgozása, megvalósítására törekvés a tantervi fejezetek jogszabály szerinti módosításával.